Osztojkán Béla 1948. február 8-án a Szabolcs megyei Csengeren született. 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált. Részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett.
A rendszerváltozás után, 1990-1993 között az SZDSZ tagja volt. 1995-ben képviselőjévé választották az akkor megalakult Országos Cigány Önkormányzatnak, amelynek 1999-ig alelnöke volt. Osztojkán Béla alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak.
Főbb művei: Halak a fekete citerában (versek, 1981), Hóesés hűségben (versek, 1983), Nincs itthon az Isten (elb.-ek, 1985), Megkérdezem Önt is (interjúk, 1995), Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (reg., 1997), Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998).
(MTI, romnet.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
