Az Alkotmánybírósághoz fordult Kósa az átszervezések ügyében

Alkotmányellenes a közigazgatási hivatalok regionális átszervezése, s az azzal kapcsolatos kormányrendelet – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden. Debrecen polgármestere ezért a múlt héten az Alkotmánybíróságnál (AB) támadta meg a jogszabályt.

MNO
2008. 07. 22. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A közigazgatási hivatalok regionális átszervezése alkotmányellenesen történt: a kétharmados törvényt a parlament – a kormány kezdeményezésére – feles törvénnyel módosította” – emlékeztetett Kósa Lajos.

„Ezt többen kifogásoltuk, én is, s nekünk adott igazat az Alkotmánybíróság” – tette hozzá, megjegyezve: az AB június 30-ával megsemmisítette a regionális közigazgatási hivatalokra vonatkozó alkotmányellenes törvénymódosítást.

A kormány ezután viszont rendeletben szabályozta a regionális közigazgatási hivatalok működését, ami még aggályosabb, mint a feles törvény – magyarázta Kósa Lajos. Ezért – mint mondta – a múlt héten beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, s azt várja a taláros testülettől, hogy kimondja: alkotmánysértő a kormányrendelet.

Kósa Lajos az ügy kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy törvénytelenül működik az a hivatal, amelyik az önkormányzatok törvényes működését hivatott ellenőrizni.

Kerekes Edit, az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta: az Alkotmánybírósághoz több beadvány is érkezett, amelyekben a regionális közigazgatási hivatalok és más regionális államigazgatási szervek létrehozása alkotmányellenességének megállapítását kérték.

Az AB októberben meghozott döntésében az indítványok többségét elutasította, arra hivatkozva, hogy a kormány szervezetalakítási szabadsága meghatározni, hogy az államigazgatási feladatellátást megyei, regionális vagy más szervezeti keretben végzi-e – fűzte hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a közigazgatási hivatalokat illetően az AB más következtetésre jutott. Vitatottnak nevezte, hogy az önkormányzatokról szóló, kétharmados többséggel megalkotott törvényben az a változtatás, hogy megyei helyett regionális hivatalok jöttek létre, lényegi, tartalmi, tehát minősített többséget igénylő, avagy pusztán elnevezésbeli változás-e.

Az AB szerint az önkormányzati alapjogok védelme szervezeti garanciájaként az önkormányzati törvény hozta létre magát a törvényességi ellenőrzés gyakorlására jogosult szervet, s a politikai konszenzus kiterjedt arra is, hogy ez megyei szinten működő államigazgatási szerv legyen. Kerekes Edit rámutatott: az AB nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a feladatot megyei vagy regionális szervezetnek kell végeznie, csak magát a jogalkotási technikát marasztalta el.

Az önkormányzati törvény jelenleg hatályos szövegében a törvényességi ellenőrzést végző szervezet megnevezése előtt sem a megyei, sem a regionális jelző nem szerepel, miközben az államigazgatási feladatellátásban a kormánynak – az AB által sem kifogásolt módon – fennáll a szervezetalakítási szabadsága – mondta el az MTI-nek Kerekes Edit hivatalvezető. Hozzátette: az Országgyűlés július 1-jéig nem módosította a jogszabályt, így a kormány döntéskényszerben volt, mert maga az alkotmány szabta kötelező feladatául a törvényességi ellenőrzést, s az nem maradhatott ellátatlanul.

A parlamenti konszenzus híján célszerűen hagyta meg a kormány az alig másfél éve kialakított regionális keretet, összhangban azzal, hogy az államigazgatási szervezetek döntő többsége már nem megyei szinten működik – szögezte le az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője. Kósa Lajos ehhez annyit fűzött hozzá: a kormány szervezetalakítási szabadságát az alkotmány határozza meg.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.