Bűncselekmény-e, ha valaki elhajol a neki szánt tojások elől?

Huszonöt kérdést intézett Kovács Tamás legfőbb ügyészhez és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez Magyar Bálint és Pető Iván szabad demokrata országgyűlési képviselő a másfél héttel ezelőtti homoszexuális-felvonuláson történtek kapcsán.

A dokumentumban Magyar Bálint és Pető Iván mélységes felháborodásának adott hangot a július 5-ei homoszexuális-felvonuláson bekövetkezett erőszakos cselekmények kapcsán. Értékelésük szerint a véleménynyilvánítási szabadság szándékos és szélsőséges félreértelmezése történt, az államrend fenntartására hivatott intézmények pedig az ügyben bizonytalanságot mutattak, és felelősséghárító magatartást tanúsítottak. „Verbális agresszió is okozhat tartós lelki sérüléseket, eredményezheti a megfélemlítettség érzését, amely hátrányosan befolyásolja a véleménynyilvánítási szabadság érdemi gyakorlását” – írta Magyar Bálint és Pető Iván.

A liberális képviselők Draskovics Tibor álláspontját tudakolják arról, miként értékeli a tárcavezető a Meleg Méltóság Menetével szembeni úgynevezett ellendemonstráció nyilvános szervezését, előkészítését. Felteszik a kérdést: kimerítette-e az ellendemonstráció az erőszak előkészítését, a szólásszabadság által nem védett gyűlöletre uszítást, és amennyiben igen, indítottak-e eljárást hivatalból mások szabad véleménynyilvánítási szabadságának szándékos és előre eltervezett akadályozása miatt. „Milyen érdekeket kell védenie az államnak: a békés véleménynyilvánítás szabadságát, vagy ugyanígy az annak erőszakos korlátozására irányuló megmozdulások szabadságát is? Ad-e Ön szerint eligazítást a büntető törvénykönyv ezzel kapcsolatos szabályozása?” – szerepel a kérdések között.

Az SZDSZ képviselői azt is szeretnék megtudni, nem követnek-e el törvénysértést a rendőrök, amikor „önkényes” módon korlátozzák a dobálás útján megvalósított szabad véleménynyilvánítás lehetőségével élők jogait, és indított-e az ügyészség eljárást e tárgykörben. „Ha rendőrség által kihelyezett korlátok akadályozzák a dobálás útján gyakorolt szabad véleménynyilvánítást, a kordon lebontása állampolgári jog, esetleg a közszereplők különleges joga, vagy csak egyes országgyűlési képviselőket megillető lehetőség?” – teszik fel a kérdést.

Arra is választ szeretnének kapni, hogy ha a békésen tüntető, felvonuló állampolgár meg kívánja akadályozni, hogy megdobálják, nem számít-e büntetendő cselekménynek, ha elhajol, vagy éppen hátralép a neki szánt tojások elől, „hiszen ilyen módon nyilvánvalóan korlátozza a másik, kevésbé békés honfitársának az igazságszolgáltatás gyakorlata által szentesített véleménynyilvánítási szabadságát”. Magyar Bálint és Pető Iván egyben felvilágosítást kér e megdobálható személyek köréről, illetve arról, milyen eszközzel lehet dobálni: „csak olyan tárgyakkal, amelyek nem okoznak károsodást, vagy feltétel az is, hogy a károsodás ne legyen maradandó”.

(MTI)