A miniszterelnök rámutatott: a szélsőjobboldal több áttéten keresztül ott van a demokratikus jobboldal szélén. Utalt arra, hogy a láncolat az utcai tüntetőktől a Magyar Gárdán és a Jobbikon keresztül a Fideszig ér.
A jobboldal radikalizálódásának vannak rendkívül káros mellékhatásai, amelyek azt eredményezik, hogy „eltűnnek a demokratikus normák, neki lehet menni bármi áron, és aztán egy idő után természetesen itt mindenki bűnbak lesz. Először csak a kormány vagy még korábban a baloldal, aztán a zsidók, aztán a cigányok, aztán a szegények, aztán a melegek, aztán – a végén – mindenki, aki nem úgy gondolkodik, ahogy a jobboldal egy része” – fogalmazott a miniszterelnök. Rámutatott: eddig még nem volt a szombaton történtekre vonatkozó szolidáris nyilatkozat a jobboldal részéről.
Gyurcsány Ferenc jelentést kért a legfőbb ügyésztől és az igazságügyi tárca vezetőjétől arról, hogy az állami intézmények miként végezték a munkájukat.
A kormányfő kezdeményezte, hogy a legfőbb közjogi méltóságok találkozzanak, és vitassák meg, mit lehetne tenni pár száz, a többséget terrorizáló szélsőségessel szemben.
A miniszterelnök a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia ellen nemzeti önvédelmet kezdeményezett egy charta formájában, és szeptember elejére gyűlést hirdetett.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a hét elején, a teljes ülés elé terjeszti a kormányfő kezdeményezését és a testület tagjai közösen hozzák meg a választ – mondta Sereg András az Ab sajtófőnöke.
(MTI)
