Hiányosnak véli az EKF-2010 előkészítését a számvevőszék

A tervezettnél lényegesen lassabb a Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 program beruházásainak előkészítése a kulcsprojektek jelentős részének esetében - állapította meg a megvalósítás előkészítését vizsgálva az Állami Számvevőszéki (ÁSZ).

MNO
2008. 08. 11. 14:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentés szerint a városban öt kulcsprojekt valósulhat meg a program keretében. A kulcsprojektekben szereplő beruházások megvalósításához azonban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2008 júniusában írta ki a pályázatot, így a megvalósításra vonatkozó támogatási szerződéseket még nem írhatták alá. A számvevőszék megállapította, hogy a beruházások jelentős részénél az előkészítés a pályázatban tervezettnél lényegesen lassabb, a megvalósításra mindössze 18 hónap áll rendelkezésre.

Hiányzik a kulturális stratégia

Az önkormányzat a kormány döntését követően nem hozta meg a szükséges döntéseket az EKF kulturális stratégiájára, a fejlesztési projektek műszaki előkészítésére, illetve ezek összehangolására vonatkozóan. Mint hozzátette, az előkészítésre felhasznált források átláthatóságát az önkormányzat, illetve a megvalósításban közreműködő szervezetek nem biztosították. A Pécs EKF 2010 projekt indulásakor nem jelölték ki a kormányzati oldalról azt, aki biztosítja a kormányon belüli koordinációt. Ezen túlmenően nem volt megfelelő a projekt megvalósításában közreműködők együttműködése.

A vizsgálat szerint a beruházók elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó tényezők számbavételére. Területileg egymáshoz közel párhuzamos fejlesztések történtek, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. A számvevőszék kitért arra, hogy a beruházások megvalósításának folyamatában a kivitelezésre kötött szerződések több mint kétharmadát módosították, ám ezek 34,4 százalékánál nem támasztották alá megfelelően annak szükségességét, s a beruházások mintegy felénél a kivitelezői alapszerződésekkel össze nem hasonlítható módon határozták meg a műszaki tartalmat.

Szakmailag nem volt megfelelő előkészítés

A szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41,2 százalékánál nem volt megfelelő, mert a törvényi előírások ellenére a kivitelezés megkezdésekor nem rendelkeztek érvényes jogerős építési és vízjogi létesítési engedéllyel. A műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88,2 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A gazdasági társaságok nagyobb figyelmet fordítottak a kötbér iránti igények érvényesítésére, az önkormányzatok nagyrészt eltekintettek ettől.

A kifizetésekhez a beruházások 41,2 százalékánál nem csatolták a műszaki tartalmat megalapozó, hiteles kimutatásokat, illetve azokból nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága. Az ÁSZ jelentése szerint a beruházók 94,1 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52,9 százalékban a műszaki tartalomtól, 82,3 százalékban az előirányzott költségektől. A gazdasági társaságok pontosabban tervezték meg a bekerülési költségeket, a növekedés itt átlagosan 6,4 százalékos volt az önkormányzati beruházások költségének 21,8 százalékos emelkedésével szemben.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.