Hároméves szabály: Kaiser Ede nem kerülhet szabadlábra

Kaiser Ede ügyében már született elsőfokú ítélet, így rá nem vonatkozik az a szabály, hogy három év előzetes letartóztatás után a fogvatartottat ki kell engedni - mondta el Kaiser Ede védője csütörtökön. Dezső Antal korainak nevezte azt a kérdést, hogy kérnek-e kártérítést a hatóságoktól.

MNO
2008. 09. 25. 16:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Bíróság szerdán a perújítási tárgyalás első napján félbeszakította Kaiser Ede jogerősen kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezte a férfit.

Dezső Antal elmondta: a szabály úgy szól, hogy azt kell kiengedni az előzetes letartóztatásból, aki már három éve előzetesben van és még nem született ügyében elsőfokú ítélet; Kaiser esetében azonban 2004 decemberében a Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatot hirdetett. Az elsőfokú bíróság a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás és más fegyveres rablások miatt Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, Hajdú László bűnösségét a móri ügyben nem mondta ki, de más fegyveres rablások miatt 15 évre ítélte.

Az előzetes letartóztatásban tölthető maximum három év letelte miatt a közelmúltban több súlyos bűncselekménnyel vádolt ember is kikerült az előzetes letartóztatásból, a közeljövőben pedig további előzetes letartóztatásban lévő vádlottak is házi őrizetbe kerülnek, mert betöltik a törvényben maximált három évet.

Arra a kérdésre, mit jelent Kaiser Ede életvitelében, hogy félbeszakították a fegyházbüntetésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezték, azt mondta: mindenképpen könnyítést kell, hogy jelentsen a büntetés végrehajtásában, „az pedig tény, hogy mindenképpen biztatóbb előzetesben lenni, mint tényleges életfogytiglani büntetést tölteni”. Elmondta: Kaiser szerdától formálisan előzetes letartóztatásban van, a gyakorlatban azonban még ugyanott őrzik, ahol eddig, de ez minden bizonnyal napokon belül megváltozik és átviszik olyan körletbe, ahol előzetes fogvatartottakat őriznek.

Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy előzetes fogvatartásban is lehet szigorú körülmények között a terhelt, a büntetés-végrehajtási intézet dönti el, hogy végül milyen őrzési fokozatba helyezik a terheltet. A büntetések végrehajtásáról szóló törvény szerint az előzetes letartóztatottnak joga van a saját ruháját hordania, a letétben lévő pénzből meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordítania, hozzátartozóival és más személyekkel levelezhet, legalább havonta egyszer fogadhat látogatót, és kaphat csomagot. Emellett igénybe veheti a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló művelődési és sportolási lehetőségeket, egészségügyi ellátást kap, és kérelmére részt vehet a termelőmunkában, amelyért díjazás illeti meg.

Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a hatóságok kártérítési felelőssége azért, amit Kaisernek kellett és kell még jelenleg is kiállnia a móri ügy vádlottja, illetve elítéltjeként, Dezső Antal azt mondta: ez a kérdés korai, csak akkor vizsgálható, ha majd jogerősen kimondja ártatlanságukat a bíróság. A móri ügyben egyszer már ítéltek meg kártérítést felételezett elkövetőnek: Horváth Szilárd több százezer forintos kártérítési pert nyert a rendőrség ellen, mert a nyomozás kezdeti szakaszában a móri bankrablás tetteseként beszélt róla az ORFK, de ez utóbb teljesen téves feltételezésnek bizonyult.

A Fővárosi Ítélőtábla áprilisban rendelt el perújítást a móri ügyben és más súlyos bűncselekményekben elítélt Kaiser Ede ügyében. A perújítást az indokolta, hogy az újabb bizonyítékok szerint feltehetően mégsem Kaiser Ede követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bűncselekményt. A rendőrség eleinte Hajdú Lászlót és Kaiser Edét gyanúsította a 2002. május 9-én elkövetett bűncselekménnyel, amelynek során a móri bankfiókban lemészároltak nyolc embert. Kaiser Ede és Hajdú László az eljárásban következetesen tagadta, hogy köze lenne a bűncselekményhez, más fegyveres rablásokat azonban -, amelyekkel szintén megvádolták őket – elismertek, egy emberölési kísérletet leszámítva. A Fővárosi Ítélőtábla 2005. október 25-én jogerőre emelte Kaiser Ede büntetését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t.

Hajdú László megismételt elsőfokú eljárása jelenleg is folyik az FB-n, ahol az ügyész is a vád módosítását kérte, mondván, hogy Hajdú nem bűnös a móri mészárlás vádpontjában. Ebben a perben meghallgatták tanúként W. Róbertet, aki a veszprémi postásgyilkossággal összefüggésben került a rendőrség látókörébe. Ő a bíróság előtt azt vallotta: Hajdúéknak semmi közük a móri ügyhöz. A Fejér Megyei Bíróságon jelenleg is folyik a W. Róbert elleni eljárás, a Fővárosi Főügyészség 2008. április 2-án előre kitervelt, több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat ellene a móri ügyben. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Tatabányán született W. Róbertre és a börtönben tavaly öngyilkosságot elkövetett N. Lászlóra több mint egy éve figyelt fel. Az NNI tavaly januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, pár hét múlva pedig elfogták a gyanúsítottakat.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.