Maximálta a gazdasági válságban állami segélyt kapott vállalatok vezetőinek fizetését – pontosan évi 500 ezer dollárban – Barack Obama amerikai elnök. Az új adminisztráció első számú hivatalnoka szenvedélyes hangú beszédben rohant ki az ellen, hogy a pénzügyi válság miatt szövetségi támogatást élvező nagy amerikai bankok mintegy 18,4 milliárd dollárt költöttek jutalmakra. A Fehér Ház közleményben tudatta, hogy ezután a banki vezetők fizetése az adófizetőkével lesz összhangban.
Alacsony teljesítmény, magasabb támogatás
Nemcsak az amerikai elnök töri magát azon, hogy csökkentse a válság során a családokat terhelő pénzügyi terheket. Angela Merkel német kancellár határozott adócsökkentő tervvel kampányol az idei választásra készülve. Európa legnagyobb gazdasága tekintélyes méretű, 50 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot fogadott el – derül ki az International Herald Tribune kríziskörképéből. A csomag központi elemei között említi a lap az infrastrukturális beruházások mellett az adóenyhítést, az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, s a gyermekek és családok számára folyósított pénzjuttatásokat. A Párizsban szerkesztett, de 2003 óta már kizárólag a The New York Times által kiadott globális nemzetközi lap hozzáteszi, hogy a második világháború óta a legrosszabb teljesítményt nyújtja a német gazdaság.
Franciaországban Nicolas Sarkozy kerek perec kijelentette: háromfelé osztják a cégek osztalékát. Egyharmada jutna az alkalmazottaknak, egyharmada a részvényeseknek és egyharmadnyi osztalékot lehetne beruházásokba forgatni. A tervezett intézkedések között szerepel az időleges munkanélküliségben lévők kárpótlása munkabérük 60 százalékával. Kilátásba helyezte Sarkozy azt is, hogy az idősebbek és a gyermeküket egyedül nevelő anyák elhelyezkedését úgynevezett munkavállalói csekkel támogassák, melyet az állam térít nekik. A tervezett intézkedések sorában szerepel a fiatalok munkához jutásának kiemelt támogatása is.
Pénz a családoknak, adócsökkentés a válság idején
Kemény belharcok elé néz az ausztrál parlament azután, hogy a törvényhozás felsőháza első nekifutásban nem adta áldását a kormány 26 milliárd amerikai dolláros (42 milliárd ausztrál dollár) gazdaságélénkítő csomagjára. Három hónapon belül másodszor próbál segítséget nyújtani Kevin Rudd munkáspárti kabinetje a gyermeket nevelő családoknak és háztartásoknak. Mivel a családok megsegítésére ígéretet tettek, s tekintetbe véve, hogy a Földön egyedül hazánkban lehetséges a polgároknak tett ígéret cinikus megtagadása, a kormány már a múlt esztendő végén minden, gyermeket nevelő családnak 150 ezer forintnak megfelelő összeget folyósított, hogy a gyermekek ajándékait a gazdasági válság idején is megvehessék. Senki nem vitatta viszont az ausztrál jegybank korábbi lépéseit, melyek során csökkentette a lakossági pénzhitelek árát, az ausztrál állampolgárok így 3,25 százalékos kamattal vehetnek fel kölcsönt. Ez 45 éve a legalacsonyabb hitelár.
Téved, aki bedől a magyar kormány immár világszerte közmondásosan hazugnak tartott szirénhangjainak és azt hiszi, hogy csak a gazdaság mamutjai tehetik meg az adóterhek csökkentését. Szlovákiában, mint a napokban olvashattuk, 133 millió eurós adócsökkentést javasolt a szlovák gazdasági válságtanács, amivel a legalacsonyabb munkajövedelemmel rendelkezőknek és a középosztálynak kedveznének igazán. Az adómentes jövedelemrész 3455 euróról 4017 euróra történő felemelését tartalmazza a javaslat. Mint arról a Napi Gazdaság is beszámolt: ezáltal 9,5 euróval növekedne egy átlagos fizetésű polgár bére, ami összesen 133 millió eurós kiesést jelentene az államkaszának. A lépésekkel nemcsak a kormány, de az ellenzék is egyetértene. A válságtanács javaslatait már jóvá is hagyta a Fico-kormány: a kabinet átvállalja a járulékfizetést azoktól a munkaadóktól, akik korlátozott munkaidőben ugyan, de tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat. Az új munkahelyeket teremtő cégek minden egyes új állás után egy éven át havi 212 eurót kapnak. Szlovákia kiadáscsökkentésekkel is készül a krízis erősödésére, olyan befolyásos pénzügyi véleményalkotóról viszont nem hallani, aki a családoktól és az egyetemi hallgatóktól várná, hogy utolsó fillérjeikből tegyék rendbe az államkassza deficitjét.
A recesszió ellenére a világ különböző kormányai nem kérdezgetik, miből csökkentsék az adókat, a hitelek árát, miből segítsék meg a családokat. Nem kérdezik, mert tudják. Egyetlenegy kabinet kivételével.
Skarlátpötty a térképen
Mindeközben akad ugyanis egy ország Európa kellős közepén, ahol luxusautók beszerzése és bécsi mulatozás a kormánytagok számára a módi, miközben a kifosztott, állásuk után lakásukat is elveszítő polgárok közüzemi számláikat sem tudják kifizetni utolsó fillérjeikből. Ezt az országot rendkívül könnyen megtalálja, aki rátekint Európa térképére az éves a GDP-növekedési adatokat ábrázoló világmappán. Van ott egy vörös folt: a Wikipedia által közölt térképen már a 2007-es adatok között is egyedül éktelenkedik az európai kontinens testén. A Newsweek is hoz ez év januárjában egy térképet, melyen kizárólag hazánk, sőt a Földön mellette csak Japán tartozik legalacsonyabb, -3 százalékos GDP-re jósolt tartományba.
Munkaalkalom helyett gyűlöletfélóra
Ebben az országban éppen azon ügyködik a kormány, hogy „átrendezze” az adókat. Mivel ez a Föld egyetlen országa, ahol nemcsak bevezették az orwelli újbeszédet, de az akadémián még egy, az újbeszél sajátosságait méltató konferenciát is rendeztek, a beszámolók szerint a Fideszt gyakran emlegető gyűlöletfélóra megtartásával, így rögtön sejthetjük: mit jelent ez az átrendezés. Várhatólag azt, hogy terveik szerint Gyurcsányék jelentős mértékű áfaemelésre, valamint a jövedéki adó és a tételes eho növelésére készülnek, illetve bevezetik az ingatlanadót és megadóztatják a családi pótlékot. Mivel más országok is súlyos recesszióval küzenek, a kizárólag nálunk sorra kerülő, embertelen és értelmetlen sanyargatásokra nem található reális magyarázat.
A hazai gazdaságban nyomai sem látszanak átfogó, a munkaadókat a különösen rászorulók – az átmenetileg munka nélkül maradtak, a gyermeküket egyedül nevelők, a fiatalabbak, vagy éppen az idősebb munkavállalók – foglalkoztatására serkentő lépéseknek. Azon kívül, hogy egy semmiféle választott tisztséget be nem töltő, ám a lakájmédiában indokolatlanul, véleményformálót megillető túlhangsúlyt kapott magánszemély bölcsődébe kergetné a kisdedeket és dührohamot kap a nagycsaládosoktól, a hatalom részéről még csak körvonalai sem látszódnak a krízist kezelő családpolitikának. A pánikszerűen nyugatra távozó, nyelvet beszélő fiatalok jó állásajánlatokkal és lakástámogatással történő visszatartása helyett egy nyugtalan, túlmozgásos államférfi két tánclépés között odavetette neki, hogy el lehet innen menni.
Most az orvosokkal és más szakemberekkel együtt elmennek, miközben a térképen ott marad az a vörös folt Európa közepén.
(IHT, Le Figaro, penzcentrum.hu, napi.hu, Wikipedia)
