„Újra kell definiálni a magyar nemzeti érdekeket”

A gazdasági világválság következtében a külpolitika szerves részévé vált a nemzetközi pénzügyi szereplőkkel való folyamatos kapcsolattartás – hangoztatták a felszólalók a Magyar Külügyi Intézet által szervezett, Válságkezelés és külpolitika című keddi, budapesti rendezvényen. A magyar külpolitika kapcsán kifejtették, hogy euroatlanti integrációnk óta nem találjuk a helyünket az új feltételek között. Szó volt arról is, hogy új nemzetstratégia megalkotására lenne szükség.  

2009. 04. 28. 17:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2008 októbere előtt a külpolitika a biztonságpolitikát támasztotta alá, míg ezután a pénzügyi szereplőkkel való kapcsolat vált döntővé – fejtette ki Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A válság idején a pénzpiacok határozzák meg, hogyan értékelnek egy országot – tette hozzá. Ezek a besorolások meghatározzák a valuta árfolyamát, a gazdasági bizalmat – hangsúlyozta Lengyel. A politológus úgy vélte, ezt hagyományos diplomáciai eszközökkel nem lehet befolyásolni.

További hanyatlás várható

Lengyel úgy látja, Magyarországon az a fő probléma, hogy kis, nyitott országról van szó, amit tetéz, hogy a német export leállása miatt további hanyatlás várható, ha nem indul újra a német gazdaság. Lengyel szerint a fő kérdés az, van-e európai nagy szövetségesünk. A válságkezelés során Németország minket kevéssé támogatott, és még azt se tudjuk, miben gondolkozik – tette hozzá. Lengyel szerint az EU nagyhatalmai eldöntötték Kelet-Európa sorsát azzal, hogy saját bankjaikat kimentik, míg a többit nem, valamint hogy a Fed nem biztosított nekünk eurót. Ezzel Magyarország lényegében sivatagba került – tette hozzá. Az IMF-hitel az utolsó lépés volt, bekerültünk, de nem tudjuk, mit csináljunk, Göncz Kinga szerepe ezekben a folyamatokban gyakorlatilag nulla volt – emelte ki a politológus.

Céltalanul a világban?

Lengyel szerint a magyar külpolitika legfőbb problémája, hogy az EU- és a NATO-csatlakozás óta nem találjuk a helyünket a megváltozott viszonyokban. „Igazi problémánk, hogy nekünk az EU-s intézményeken belül kell az érdekeinket érvényesíteni” – hangsúlyozta a Pénzügykutató vezetője. Gyurcsány legfőbb hibája volt, hogy az IMF-tárgyalásra nem hívták meg az ellenzék vezetőjét – hívta föl a figyelmet.

Új dimenzióba került a gazdaság

Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatója kifejtette: a biztonság fogalmába belekerült a gazdasági biztonság is. A világválság új dimenzióba helyezte a gazdaságot – tette hozzá. Tálas szerint lezárult az imázspolitizálás kora, gazdasági mutatók alapján ítélik meg az országot. Hazánk visszakerült oda, ahová való – tette hozzá. A magyar külpolitikát az ország kompetenciái határozzák meg a szakértő szerint. Tálas úgy vélte, a magyar diplomácia jelentős forráshiányokkal rendelkezik. A diplomácia szakmaisága, minősége hagy némi kívánnivalót Magyarországon – tette hozzá. A magyar politika nem döntötte el, milyen diplomáciai kart akar – vélekedett Tálas. A szakértő szerint hiányzik az ehhez szükséges háttérbázis is.

„Stratégiahiányban szenvedünk”

Stratégiahiányban szenvedünk minden területen, vagy késésben vagyunk – mondta Tálas. „20 éve nem alakult ki a magyar nemzeti érdek definíciója.” A rendszerváltozás után nem zajlott le a modern értelemben vett nemzeti integráció – tette hozzá. A szakértő úgy látja, minimális konszenzus kialakítása lenne szükséges a politikai szereplők között a külpolitika területén. Tálas elmondta: a magyar külpolitika belpolitikai szemüvegen keresztül tekintett a külügyi kérdésekre. Az előadó szerint az egyik napról a másikra való politizálás meg fogja bosszulni magát.

A G20-ak nem foglalkoznak térségünkkel

Tálas a jövőről elmondta, hogy Európa nagyhatalmi érdekei felül fogják írni a kis országok érdekeit, a G20-ak nem foglalkoznak a térség képviseletével. Tálas kifejtette: a válság át fogja rendezni a nemzetközi kapcsolatokat, az erőviszonyok jelentősen változni fognak. „Ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok szerepe jelentősen csökken, hanem részben veszti el szerepét” – tette hozzá. Akik gyorsan oldják meg a válságot, azok pozíciója fog javulni – mondta Tálas. A pozitív hozadékok közé sorolta: el lehet azon gondolkozni, hogy mit teszünk majd a válság után.

Nem szabad leállni az imázsépítéssel

Pröhle Gergely korábbi berlini és berni nagykövet úgy vélte, az országnak újra érdekessé kell tennie magát Németország felé. Pröhle szerint a jelenlegi magyar külpolitikai vezetésben a németekkel jó kapcsolatban levő személyek kerültek pozícióba, ami egy új irány kialakításának a kezdete lehet. A szakértő elmondta: a pénzügyi szervezetek gond nélkül gyalogolnak át a nemzeti szuverenitáson. Hazánk külpolitikai stratégiája kapcsán elmondta, hogy mi azt összekeverjük a marketingtervvel, nem közzétenni kell őket minél hamarabb, hanem belső szinten megbeszélni és végrehajtani. Pröhle véleménye szerint jó döntés a külföldi missziók bezárása. Nagy jelentősége van, hogy kifelé mit mutatunk magunkból, ezért a külső imázs építése nagyon fontos – zárta a szakértő.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.