2008 októbere előtt a külpolitika a biztonságpolitikát támasztotta alá, míg ezután a pénzügyi szereplőkkel való kapcsolat vált döntővé – fejtette ki Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A válság idején a pénzpiacok határozzák meg, hogyan értékelnek egy országot – tette hozzá. Ezek a besorolások meghatározzák a valuta árfolyamát, a gazdasági bizalmat – hangsúlyozta Lengyel. A politológus úgy vélte, ezt hagyományos diplomáciai eszközökkel nem lehet befolyásolni.
További hanyatlás várható
Lengyel úgy látja, Magyarországon az a fő probléma, hogy kis, nyitott országról van szó, amit tetéz, hogy a német export leállása miatt további hanyatlás várható, ha nem indul újra a német gazdaság. Lengyel szerint a fő kérdés az, van-e európai nagy szövetségesünk. A válságkezelés során Németország minket kevéssé támogatott, és még azt se tudjuk, miben gondolkozik – tette hozzá. Lengyel szerint az EU nagyhatalmai eldöntötték Kelet-Európa sorsát azzal, hogy saját bankjaikat kimentik, míg a többit nem, valamint hogy a Fed nem biztosított nekünk eurót. Ezzel Magyarország lényegében sivatagba került – tette hozzá. Az IMF-hitel az utolsó lépés volt, bekerültünk, de nem tudjuk, mit csináljunk, Göncz Kinga szerepe ezekben a folyamatokban gyakorlatilag nulla volt – emelte ki a politológus.
Céltalanul a világban?
Lengyel szerint a magyar külpolitika legfőbb problémája, hogy az EU- és a NATO-csatlakozás óta nem találjuk a helyünket a megváltozott viszonyokban. „Igazi problémánk, hogy nekünk az EU-s intézményeken belül kell az érdekeinket érvényesíteni” – hangsúlyozta a Pénzügykutató vezetője. Gyurcsány legfőbb hibája volt, hogy az IMF-tárgyalásra nem hívták meg az ellenzék vezetőjét – hívta föl a figyelmet.
Új dimenzióba került a gazdaság
Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatója kifejtette: a biztonság fogalmába belekerült a gazdasági biztonság is. A világválság új dimenzióba helyezte a gazdaságot – tette hozzá. Tálas szerint lezárult az imázspolitizálás kora, gazdasági mutatók alapján ítélik meg az országot. Hazánk visszakerült oda, ahová való – tette hozzá. A magyar külpolitikát az ország kompetenciái határozzák meg a szakértő szerint. Tálas úgy vélte, a magyar diplomácia jelentős forráshiányokkal rendelkezik. A diplomácia szakmaisága, minősége hagy némi kívánnivalót Magyarországon – tette hozzá. A magyar politika nem döntötte el, milyen diplomáciai kart akar – vélekedett Tálas. A szakértő szerint hiányzik az ehhez szükséges háttérbázis is.
„Stratégiahiányban szenvedünk”
Stratégiahiányban szenvedünk minden területen, vagy késésben vagyunk – mondta Tálas. „20 éve nem alakult ki a magyar nemzeti érdek definíciója.” A rendszerváltozás után nem zajlott le a modern értelemben vett nemzeti integráció – tette hozzá. A szakértő úgy látja, minimális konszenzus kialakítása lenne szükséges a politikai szereplők között a külpolitika területén. Tálas elmondta: a magyar külpolitika belpolitikai szemüvegen keresztül tekintett a külügyi kérdésekre. Az előadó szerint az egyik napról a másikra való politizálás meg fogja bosszulni magát.
A G20-ak nem foglalkoznak térségünkkel
Tálas a jövőről elmondta, hogy Európa nagyhatalmi érdekei felül fogják írni a kis országok érdekeit, a G20-ak nem foglalkoznak a térség képviseletével. Tálas kifejtette: a válság át fogja rendezni a nemzetközi kapcsolatokat, az erőviszonyok jelentősen változni fognak. „Ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok szerepe jelentősen csökken, hanem részben veszti el szerepét” – tette hozzá. Akik gyorsan oldják meg a válságot, azok pozíciója fog javulni – mondta Tálas. A pozitív hozadékok közé sorolta: el lehet azon gondolkozni, hogy mit teszünk majd a válság után.
Nem szabad leállni az imázsépítéssel
Pröhle Gergely korábbi berlini és berni nagykövet úgy vélte, az országnak újra érdekessé kell tennie magát Németország felé. Pröhle szerint a jelenlegi magyar külpolitikai vezetésben a németekkel jó kapcsolatban levő személyek kerültek pozícióba, ami egy új irány kialakításának a kezdete lehet. A szakértő elmondta: a pénzügyi szervezetek gond nélkül gyalogolnak át a nemzeti szuverenitáson. Hazánk külpolitikai stratégiája kapcsán elmondta, hogy mi azt összekeverjük a marketingtervvel, nem közzétenni kell őket minél hamarabb, hanem belső szinten megbeszélni és végrehajtani. Pröhle véleménye szerint jó döntés a külföldi missziók bezárása. Nagy jelentősége van, hogy kifelé mit mutatunk magunkból, ezért a külső imázs építése nagyon fontos – zárta a szakértő.
origo.hu
A Karácsony-féle Pride-ról kérdeztük a Tisza Pártot, mi is meglepődtünk a válaszon
