A Szellemi Tulajdon Világszervezete (angol rövidítése: WIPO) az ENSZ szakosított szervezeteként tíz évvel ezelőtt határozott úgy, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Az áprilisi dátumra a világszervezet alapítására emlékezve esett a választásuk. A világnap célja az emberek figyelmének felkeltése volt a szellemi tulajdon védelme iránt. Mint a szervezet honlapján olvasható, bár sokan tudnak a szerzői jogok létezéséről, kevesen gondolják úgy, hogy e jogszabályok bármilyen módon is hatással lennének az ő életükre. A legtöbb ember a zenei albumok, filmek illegális másolása és terjesztése kapcsán találkozik a szellemi tulajdon fogalmával, de a szemükben e jogok semmire sem jók, csak arra, hogy az arctalan multinacionális vállalatokat gazdagítsák. A WIPO a világnappal azt kívánja tudatosítani az emberekben, hogy szinte minden használati tárgy, közlekedési eszköz, orvosi műszer az emberi találékonyságnak és a feltalálók szellemi teljesítményének köszönheti létét. Ha nem ismerjük el a feltalálók, alkotók jogát arra, hogy találmányaik, műveik hasznából részesülhessenek, azzal megakadályozzuk a jövő feltalálóit, művészeit, kutatóit abban, hogy leleményességüket a közjó érdekében kamatoztassák.
Az idei, tizedik világnapon a WIPO az innovatív kommunikációs technológiákat és a világ lakói közötti összeköttetéseket állította fókuszba. Mint azt Francis Gurry, a WIPO főigazgatója írja világnapi köszöntőjében, alig néhány évtizeddel ezelőtt a világ nagy része ismeretlen volt a földön lakó emberek többsége számára. Az utazás drága és nehézkes volt, sok helyütt még telefon sem működött. A szabadalmak rendszere és a szellemi tulajdon hatékony védelme azonban olyan termékeny közeget biztosított az emberi innováció számára, amely néhány év alatt átalakította a világ lakói közötti kapcsolatokat. Ma már semmi meglepő nincs abban, ha valaki egy tokiói parkban egy laptoppal az ölében videotelefonál a budapesti rokonaival, miközben egy jamaicai rádió reggae zenéjét hallgatja.
„Az innovatív technológiák valóban globális társadalmat hoztak létre, a szellemi tulajdonjogok rendszere pedig része ennek az összekötő folyamatnak. Elősegíti az információ megosztását, például a WIPO ingyenes adatbankjában tárolt technológiai tudás formájában. Keretet biztosít az új fejlesztések kereskedelméhez és elterjesztéséhez. Ösztönöz az innovációra és a versengésre. Elősegíti a világméretű kihívások, így az éghajlatváltozás és az energiakrízis elleni küzdelmet a feltalálók és az ipari szereplők közötti együttműködés kialakítása révén” – írja Francis Gurry.
A WIPO tagszervezetei szerte a világban rendezvényeket szerveznek a világnap alkalmából. A Magyar Szabadalmi Hivatal ma 15 órától rendezi világnapi ünnepségét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Az ünnepségen fellép Dresch Mihály és Lukács Miklós, valamint részleteket vetítenek az Új színterek az alkotásban című filmből.
Magyar sajátosság, hogy a szabadalmi hivatal a világnapi ünnepséghez kapcsolódva Millenniumi Díjakat ad át a legkiemelkedőbb magyar alkotóműhelyeknek. Idén a Magyar Mérnöki Kamara, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Új Irány építészeti, design, film és animációs alkotócsoport, valamint két nagy múltú intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar interdiszciplináris doktori iskolája (együtt a tulajdonukban lévő, tapintásérzékelési technológiákat fejlesztő TactoLogic vállalkozással) részesül az elismerésben.
(Interjú Bendzsel Miklóssal, a szabadalmi hivatal elnökével a Magyar Nemzet szombati Magazin mellékletében.)
HVIM
Megvan melyik iskolában dolgozik az a tanár, aki óvodába vinné az LMBTQ-propagandát
