A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat.
A díj megalapítói 1995-ben rögzítették: az elmúlt negyven-ötven esztendőben a magyar történelemnek olyan alkotó személyiségei merültek feledésbe és kerületek ki ezáltal a nemzeti emlékezetből, akik alapvetően meghatározták a 19. és 20. századi Magyarország fejlődési irányát. Ezeket a személyiségeket, életműveket elő kell bányászni a feledés mélységeiből, hogy példaként lehessen őket a mai nemzedék elé állítani: íme, ők voltak azok, akik a magyar 20. századot alkották.
A Magyar Örökség-díj feladata, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyek a múltban és a jelenben is hozzájárultak, hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához, hiszen a valódi szellemi, kulturális, tudományos, gazdasági értékek felismerése és felismertetése alapozza meg a jövőt. A díj azért vált valódi értékké, mert független a mindenkori kormányzattól, a pártoktól, csak és kizárólag valódi értéket ismer el.
A Magyar Örörkség-díj történetében eddig szinte példa nélküli, hogy egy város érdemelje ki a magas rangú elismerést és váljon a Magyar Örökség részévé. A Magyar Örökség-díj erkölcsi elismerés. A kitüntetettek egy oklevelet kapnak és egy – a magyar Szent Koronát ábrázoló – jelvényt. A díj átadására 2010. június 19-én 11 órakor kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.