Már az ötéves gyerek is tör-zúz, az „őslakók” menekülnek

Áldatlan állapotok uralkodnak a Cserben – panaszolják az ott élők. A nevüket nem merik adni, de vég nélkül sorolják az elképesztőbbnél elképesztőbb történeteket.

Itt már talán nincs is olyan ház, ahol a lakóknak ne volna valamilyen keserű tapasztalatuk – mondja a megyei internetes oldalnak egy férfi a Cser déli részén, a Cseri dűlő tőszomszédságában lévő egyik gyönyörűen gondozott utcában. Szavait alátámasztják a látottak: a szépen ápolt porták előtti területeken megtépázott gyümölcsfák, alattuk letöredezett ágak és szétszórt gyümölcsök. Az árokban szemét.

Dobtak ide már döglött macskát, használt pelenkát is, egyszerűen ahogy erre jönnek, beleborítják a szemetet az árokba, nem győzöm feltakarítani – panaszolja a Sonline.hu-nak egy asszony. Hozzáteszi: ő már azon gondolkodik, hogy a telkén egytől egyik kivágja a szőlőtőkéket is. Semmi értelme gondozni, permetezni. Úgyis mások szüretelik le. A még éretlen gyümölcsöt is leszedik, hiába mondom, hogy nem jó az még – mondta egy másik közelben lakó. – Hiába mondom, hogy várják meg, míg megérik, szívesen adok belőle. Leszedik, aztán szétszórják utcahosszat. Sőt, volt, hogy meg is dobáltak vele. Egy ideig abbamaradt, de most újrakezdődött a „becsengetéses riogatás”. Éjszaka, hajnalban becsengetnek házakhoz, egyrészt bosszantásul, másrészt, hogy kiszimatolják: van-e otthon valaki. Az is előfordul, hogy leragasztják a csengőgombot. A riadt tulajdonosok persze ki sem mernek menni.

Ezek csak az apróbb bosszúságok – mondják. Az már nagyobb baj, hogy minden eltűnik az udvarokról. Ellopják a kerítés, meg a szőlőlugas drótját, de van olyan, akinek a kovácsoltvas kapuját vitték el éjszaka. Gyökerestül viszik a gömbtuját, a cukorsüvegfenyőt, a gyümölcsfákat pedig egyszerűen kivágják és ellopják tüzelőnek. Fém aknafedlapokat már csak mutatóban lehet látni a városrészben.

Azt mondják: tudják, kik azok, akik felborítják a városrész rendjét. De nem mernek szólni nekik. Már az ötéves gyerek is tör-zúz. A szüleinek nem lehet szólni, mert megbosszulják. „Egyszer, amikor az egyik kamasszal próbáltam szót érteni, közölte: »tudja, mi azért vagyunk, hogy átb...szuk az ilyen bugris parasztokat, mint maga«.” Az ott lakók szerint a Cseri dűlőből egyre inkább húzódnak be a Cser belseje felé. A dűlőben már mindent kifosztottak, ott már alig akad olyan telek, amit művelnének a tulajdonosok. Viszont annál több a lepusztult, romos ház. Az egyik ott lakó végig is fotózta a pusztítások helyszínét. Sok háznál a tetőt teljesen lelopták, csak elvétve maradt egy-egy cserép, de van, ahol a falakat is lebontották, csak néhány darab tanúskodik a romok között, hogy ott valamikor takaros ház, s benne hangulatos cserépkályha lehetett... Olyan történetek is szárnyra kaptak, hogy miután a tulajdonos elkeseredésében sorsára hagyja telkét, házát, a garázdák felajánlották, hogy húszezer forintért megveszik. Ha nem adja, felgyújtják. Amúgy a területet járva valóban nem egy helyen látni üszkös falakat, tetőt.

Az elmondottak ismeretében azt gondolhatnánk: a Cserben nemrégiben átadott körzeti megbízotti irodában „pezseg az élet”. De a kapu zárva, és hetente csak másfél órás ügyfélfogadást tartanak a tájékoztatás szerint. A rendőrök azt mondják: többre nincs is igény. A Cserben minden nap 2 járőr teljesít szolgálatot, emellett gépkocsizó, lovas és kutyás járőrök is ellenőrzik a területet.

Közben az elmúlt hónapban a rendőrség egyeztetett a Cseri dűlőben lakókkal, a megbeszélések eredményeként kapcsolattartókat jelöltek ki. A bűnügyi-közrendvédelmi jelenlétet is igyekeztek gyakoribbá tenni a területen.

(sonline.hu)