Pálinkás József: A politika nem őrölheti fel az iskolát

Az oktatáspolitika csak akkor lehet értékelvű, ha őriz és teremt. A politika nem őrölheti fel az iskolát – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden Budapesten, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. tanévnyitó konferenciáján tartott előadásában.

„Az iskolaügy a nevelés egységét és egészét, az ember egészét és a közösség egységét kell tekintse” – fogalmazott, hozzátéve: olyan tervszerű gondolkodásra van szükség, amelynek léptéke a közösség, értéke az ember. Amit a tanár és az iskola ad, az soha el nem vehető, amit elmulaszt, az soha nem pótolható – hangsúlyozta a volt oktatási miniszter.

Szavai szerint „a politika nem őrölheti fel az iskolát és termelhet végeérhetetlen, önmaguktól kimúló programokat és stratégiákat valódi, az emberi szellemet forrásként és nem puszta erőként tekintő víziók helyett”. Mint rámutatott: az oktatás terén tettekre, elhatározásokra van szükség, mert „csak művelt tanár nevel művelt diákot, csak az őrző és teremtő tananyag és tankönyvek lelkesítenek gondolkodásra”. Amikor műveltségről beszélünk, magabiztosságról és öntudatosságról is beszélünk, amelyek egyéniséggé formálnak, amelyek által „a világ bevehető és nem megvehető (...), amelyek bizalmat és félelemmentességet adnak” – fogalmazott.

Pálinkás József meglátása szerint ma az oktatás sok problémával küzd, az anyagi nehézségek mellett sok helyütt a félelem és a bizalmatlanság, vagy éppen a szellemi igénytelenség akadályozza az alkotó energiák kibontakozását. Ugyanakkor a diákolimpiákon elért helyezések, fiataljaink érvényesülése „nem elfedik bajainkat, hanem megmutatják tartalékainkat. Fényt vetnek arra, hogy csak az ad erőt, ami eszményi, és nem illúzió az, hogy sikerülhet” – fogalmazott.

Mint mondta: a tanítás nem csupán módszer, sokkal több annál, szemlélet, elköteleződés, helytállás, példamutatás, ízlés, arányérzék és bátorság. Nézőpontot, hozzáállást, felelősséget ad. Megteremti a figyelem csendjét és fegyelmét, a beszéd alkotó erejét.

„Minden iskola eszmei autonómiája: az oktatás embert látó erkölcse és műveltséget kívánó szándéka. Az a kovász, az a ragasztótechnika, amit a politika és az akciótervek soha nem tudnak helyettesíteni” – jegyezte meg.

Az MTA elnöke kifejezésre juttatta: a gondolkodás kíváncsivá tesz, és a műveltség tesz képessé arra, hogy „bárhová biztosan elkalandozhassunk”. „Az, akinek nincs köze ahhoz, amit tud, nincs köze a világhoz sem, amelyben él” – magyarázta.

Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: „az a feladatunk az iskolában, hogy a múltból előszedjük mindazt, ami érték, és azon gondolkodjunk el, milyen jövőt szeretnénk látni”, s ezt a kormányzattól is el kell várni.

A vezérigazgató „bűnnek, koncepciótlan kísérletezgetésnek” nevezte azt, ami az oktatás terén „legalább 25 éve zajlik Magyarországon”. A lassú építkezést meg kell kezdeni, még ha annak eredménye lehet, hogy csak 20 év múlva lesz látható – mondta, hozzátéve, hogy a pedagógusnak „nem szabad remegve várnia, hogy mit hoz a holnap”, milyen tankönyvből kell a következő tanévben tanítania.

(MTI)