Napirend előtt panaszkodgattak az ellenzéki képviselők

A demokrácia nemzetközi napjára emlékeztek, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásról, az önkormányzati jelöltállítás új szabályairól, az elszámoltatásról, a devizahitelesekről és a kormány Budapest-politikájáról beszéltek kedden a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők.• A tavalyi költségvetésről vitatkoznak ma a honatyák

A Ház megemlékezett a demokrácia nemzetközi napjáról. Az elnöklő Latorcai János elmondta, a kezdeményezéshez, amely szeptember 15-ét a demokrácia napjává nyilvánította, a magyar palament 2008-ban csatlakozott. A demokrácia nem egyszerűen egy kormányzati modell, hanem egyetemes emberi értékrend, ami a törvények elsőbbségén, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásán alapul – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a demokrácia fiatal és sérülékeny intézmény, amelyet óvni kell. A demokrácia olyan természetes közeg, amelynek léte sokszor csak az esetleges hiánya esetén tudatosul bennünk – mondta. Hozzátette, az Országgyűlés, mint legfőbb népképviseleti szerv hatalma a nép akaratából ered, a parlament törvényeket alkot, ellenőriz, ezáltal felelőssége is nagy: a törvényalkotóknak a társadalom minden rétegének akaratát igyekezniük kell képviselni. Mint mondta, a képviselők tevékenysége nem áldozat, hanem a legnemesebb szolgálat. „Azért vagyunk mindannyian a törvény szolgái, hogy szabadok lehessünk” – idézte Cicero szavait Latorcai János.

Borosgazda szemével értékelt a jobbikos

Varga Géza (Jobbik) a „borosgazda szemével” értékelte az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak gyakorlati tapasztalatait, és úgy értékelte: a módosított szabályok túlzott adminisztrációs terhet rónak a munkaadóra. Példaként említette, hogy egy 60 tagú szüretelőbrigád alkalmazásakor, amely 45 perc alatt leszedi a szőlőt az adott területről, a jogkövető gazda 70 percet fordít az adminisztrációra. Czomba Sándor államtitkár jogosnak nevezte az észrevételt, ugyanakkor rámutatott: a mostani szabályok még mindig sokkal kedvezőbbek, mint a korábbiak voltak. „Tüzet oltottunk, nem betonba öntött jogszabályt alkottunk” – jelezte a tárca nyitottságát a rendszer javítását szolgáló módosításokra.

Az új jelöltállítási szabályok miatt panaszkodik az LMP

Karácsony Gergely (LMP) Elsikkasztott választás címmel az önkormányzati voksolás kapcsán úgy értékelte, hogy az új jelöltállítási szabályok korlátozzák a szabad választás esélyét, a demokráciát. Szerinte a módosítások az egyre kevesebb szavazóval, de megfelelő erőforrásokkal rendelkező MSZP érdekét is szolgálták. A Fidesz politikai értelemben mentőövet nyújtott a szocialistáknak azzal, hogy „bebetonozza az önkormányzati választáson az MSZP nagypárti jellegét” – tette hozzá. „Gratulálok az ellenzékükhöz” – zárta szavait Karácsony Gergely, utalva arra, hogy kedvező a Fidesznek egy olyan ellenzék, amelyre valószínűleg „már soha nem fognak annyian voksolni, mint korábban”. Szabó Erika államtitkár úgy érvelt, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá vált az önkormányzati választás, ami változott, az mindössze annyi, hogy némely esetben nőtt a jelölt-, illetve listaállításhoz szükséges ajánlások száma, ez azonban szerinte nem a demokrácia korlátozását jelenti. Rámutatott: az LMP például négy-ötszázalékos támogatottsággal főpolgármester-jelöltet és több helyen polgármesterjelöltet is tudott állítani. Az MSZP kispárt, a törvény pedig ugyanúgy vonatkozik rá, mint más politikai erőre – fűzte hozzá.

Szűcs Erika teljesítményéről

A fideszes Czunyiné Bertalan Judit Szűcs Erika továbbfoglalkoztatása kapcsán firtatta, hogy szakmailag szükség volt-e a volt szociális miniszter monitorizó, sajtófigyelő munkájára „havi kilencszázezer forintokért”. Rétvári Bence államtitkár különösen pikánsnak nevezte, hogy szociális és munkaügyi miniszternek kérte fel azt az embert Gyurcsány Ferenc, aki minisztersége után ilyen módon visszafoglalkoztatta magát. Jelezte, kormánybiztos foglalkozik az elszámoltatás ügyeivel, többek között annak feltérképezésével, hogyan juthatott nagy állami megbízásokhoz egy bizonyos beszállítói kör az előző kormány idején.

Intézkedések a devizahitelesekért

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a devizahitelesek érdekében a Fidesz–KDNP kilakoltatási moratóriumot hirdetett, megszüntette a devizaalapú jelzáloghitelezést, valamint nyolcpontos javaslattal álltak elő, amelynek része többek között a középárfolyam alkalmazása és az önkényes kamatemelés tilalma is. „Az emberek és ne a bankok mellé álljunk!” – mondta a képviselő. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az előző kormány felelőssége is, hogy ennyien adósodtak el külföldi valutában Magyarországon. A közös kockázatviselést nevezte a fideszes nyolc pont legfontosabb üzenetének.

A kormány pikkel a budapestiekre?

Horváth Csaba (MSZP) szerint a fővárosiak azt érzik, hogy a kormány „pikkel” a budapestiekre, több lépésével ugyanis hadat üzent a fővárosnak. Idesorolta a Kósa Lajos Fidesz-alelnök csődközeli állapotról szóló közlése utáni forintárfolyam-gyengülés következményeit, egy távhőáremelést sejtető nyilatkozatot, valamint azt, hogy a kormány vonakodik átutalni a Budapestnek járó 7,4 milliárd forintot. Cséfalvay Zoltán cáfolta, hogy a kormánynak baja lenne a fővárossal, és furcsa logikának, „ökológiai tévkövetkeztetésnek” nevezte, hogy az árfolyamváltozás vagy a gázár változása speciálisan Budapestet sújtaná, hiszen ezek a kérdések mindenkit érintenek.

(MTI)