Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rendezvényén, a korábban a Magyar Televízió stúdiójaként működő Lajos utcai épületben a kormányfő-helyettes rámutatott: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem érti meg Ady Endre verseit vagy Bach zeneműveit. „Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti” – fogalmazott Semjén. Mint hangsúlyozta: a zsinagóga felszentelésének napja szimbolikus, mert ezzel „lezárjuk azokat az évtizedeket, amikor az Isten házát méltatlan célra használták”. Amikor újra megnyitják a zsinagógát, akkor „helyreáll a dolgoknak a természetes rendje” – tette hozzá.
Jona Metzger, Izrael Állam országos főrabbija ünnepi beszédében felidézte, hogy ötven évig nem volt ebben a zsinagógában vallási szertartás. „Áldás számunkra, hogy megértük ezt az időpontot” – mondta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy szabadon lehet vallást gyakorolni. A főrabbi szólt arról, hogy vasárnap találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek a közelgő zsidó újév (Ros Hasana) alkalmából imakönyvet ajándékozott. Jona Metzger utalt arra, hogy a most megjelentek közül többen kisgyermekként még jártak ebbe a zsinagógába. A mostani zsinagóga-avatással „bebizonyítjuk, hogy Izrael népe él” a nácizmus pusztításai ellenére – hangoztatta. Jona Metzger emlékeztetett arra, hogy "ez az épület azért épült itt, mert az őseiknek nem engedték meg, hogy közelebb menjenek a városhoz" zsidó voltuk miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a zsinagóga imádkozó zsidó hívő emberekkel lesz tele, és a magyar kormány a zsinagóga további felújítását a továbbiakban támogatja majd.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: „ezek a falak látták a közösség pezsgő virágzását, de a fizikai, szellemi pusztulást is”, s „a falak soha nem adták fel a reményt”, hogy egyszer a hívek visszatérnek közéjük. Sok ember, egy valódi közösség kezdeményezésére és támogatásával indult újra ez a zsinagóga – mutatott rá.
A vezető rabbi megjegyezte: a gyűlölködő antiszemitizmusra az a válasz, hogy „kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat, formálni kell identitásunkat, (...) ha azt akarjuk, hogy mások tiszteljenek, nekünk is tisztelnünk kell önmagunkat”. Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok előtt is, akik nem zsidó emberek – hangsúlyozta.
(MTI)
