– Nemrégiben nyilvánosságra hozta a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága az új alaptörvény szabályozási elveit, amelyekről a következő hónapokban vitázik az Országgyűlés. Az alkotmány csupán néhány mondatot ír majd az igazságszolgáltatásról?
– Az új alaptörvényben minden bizonnyal helyet kapnak az igazságszolgáltatás működésének garanciális szabályai, emellett az alkotmány felsorolja a bírósági szervezet főbb elemeit. A legfontosabb paragrafusokat tehát a jövőben is az alkotmány tartalmazza, ám a részletkérdéseket külön jogszabály, a bíróságokról szóló sarkalatos törvény rendezi.
– Az ügyészség alkotmányos helye nemrégiben megfelelő körvonalakat kapott, a bíróságoknál azonban számos nyitott kérdés van. Például: a Kúria irányítja-e a jövőben a harmadik hatalmi ágat?
– Jogtudósok felvetették a Kúria visszaállításának gondolatát. Az elképzelés egységes szervezeti keretek között helyezné el az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és a közigazgatási bíráskodást, és az új igazságügyi képződmény élén a Kúria állna. Ez a terv egyelőre csak egy az ítélkezés átalakításáról szóló elgondolások között. A Kúria felállításának lehetőségéről az új alkotmány márciusban kezdődő vitájában dönt majd az Országgyűlés. Ha a képviselők egyetértenek a felvetéssel, meg kell határozniuk például, hogy a Kúria mely szervezetek feladatait vegye át, a létrehozandó testületet hány tag alkossa, és a tagokat a parlament, a bíróságok vagy a köztársasági elnök delegálja-e.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2010. december 31-i számában olvashatja.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
