Szijjártó Péter fideszes képviselő azzal kezdte felszólalását, hogy a tavaly megalakult kormánynak vissza kellett rántania az országot a szakadék széléről, az államadósság az egekben volt – 8 év alatt 53-ról 82 százalékra emelkedett –, a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölötti szintet ért el, a „3,8 százalékosnak hazudott” költségvetési hiány pedig elérte volna a 7 százalékot, ha az Orbán-kormány nem intézkedik.
Szerinte bebizonyosodott: helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került. A gazdaság átszervezésére tett lépések és az eladósodás gátjának alaptörvényben való rögzítése képesek voltak helyreállítani a nemzetközi bizalmat – hangsúlyozta a miniszterelnök szóvivője, aki a közelmúltban lezajlott sikeres kötvénykibocsátásokra is emlékeztetve kiemelte: Magyarország finanszírozása a piacról megoldott. A nemzetközi pénzügyi piacok, illetve befektetői kör bizalma visszatért, a kormány gazdaságpolitikájának iránya bevált – értékelte Szijjártó Péter.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Magyarországot érintő nemzetközi bizalom helyreállására példaként említette: 2010 júniusa óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be, ami mintegy kétmilliárd eurós értékben valósul meg, közvetlenül mintegy 5450 munkahelyet létrehozva. Kitért arra, hogy a Széchenyi-terv segíti azon kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztéseit, amelyek tartósan részt kívánnak venni – ezzel munkahelyeket adva – például beszállítóként ezekben a projektekben. Munkahelyteremtő beruházásokra a kis- és középvállalkozások számára ötmilliárd forint értékben írtak ki pályázatot, ami duplája a korábbi években e célra rendelkezésre bocsátott összegnek – mondta.
Dorosz Dávid (LMP) a kolozsvári Erdélyi Magyar Kulturális Központ Magyarországról érkező támogatásának bővítését szorgalmazta és azt mondta, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban problémák vetődtek fel a Bethlen Gábor Alap felállítása után, amelynek eddigi munkájával kapcsolatban – mint jelezte – írásbeli kérdést intéznek majd a kormányhoz. Nem klientúraépítésre kell használni a támogatásra szánt forrásokat, nem Budapestről kell „osztani az észt”, nem innen kell megmondani, milyen politikai háttérrel rendelkező alapítványok kapjanak támogatást – mondta.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára egyebek között rámutatott arra, hogy a határon túliakat is bevonják a támogatásokról szóló döntéshozatalba.
Kiss Péter megszorításokat emleget
Kiss Péter (MSZP) úgy értékelte, hogy a konvergenciaprogram bejelentése óta kiszivárgó tervek, „megszorítások” terhei a csekély érdekérvényesítéssel rendelkező, amúgy is a hátrányos helyzetűek vállát nyomják majd, a kabinet ráadásul táppénzcsalónak és gyógyszerpazarlónak kiált ki embereket. Szerinte a kormány munkavállalókkal kapcsolatos, a sajtóban megjelent tervei riasztók. Példaként említette többek között a próbaidő 3-ról 6 hónapra növeléséről, a heti 44 órás munkahétről, valamint a szabadságolás szabályainak megváltozásáról szóló híreket.
Czomba Sándor azt mondta, a kormánynak az örökölt gazdasági helyzetben szűk mozgástere volt. Hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram prioritása az államadósság csökkentése úgy, hogy a gazdaság növekedésén keresztül a foglalkoztatás bővülése is megvalósuljon. Kiállt a segély helyett munkát elv mellett.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő hazugságra épült, koholt vádakkal tűzdelt, politikai indítékú pernek nevezte a Képíró Sándor volt csendőr százados ellen folyó bírósági eljárást.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításának részletes vitájában a jobbikos Novák Előd arról a házszabályellenesnek talált módosító javaslatáról beszélt, amely az egyházi esküvő polgári érvényességének bevezetését szorgalmazta. Azt mondta: méltatlan, hogy ma „kétszer kell kimondani a boldogító igent”, és emlékeztetett, hogy ezt tíz évvel ezelőtt már a Fidesz is felvetette. Az indítvány az alkotmányügyi bizottság szerint túlterjeszkedő volt, így nem szerepelt a bizottsági ajánlásban. Erre hivatkozva az elnöklő Latorcai János végül megvonta a szót Novák Elődtől, majd a részletes vitát lezárta.
A kormánytisztviselők és a köztisztviselők elbocsátásáról vitáztak
A szocialista Nemény András és az LMP-s Szilágyi Péter a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában egyaránt kifogásolta, hogy az indítvány vezetői bizalomvesztés és méltatlanság esetén is lehetővé tenné a tisztviselők felmentését, noha szerintük ezek tartalma nincs pontosan definiálva a törvényjavaslatban. Mindketten hangsúlyozták, hogy egy jogállamban a tisztviselőknek a jogszabályokhoz és nem a szakmai vezetőjükhöz kell lojálisnak lennie. Szilágyi Péter ezért azt indítványozta: a tisztviselőket akkor lehessen elbocsátani, ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségüket súlyosan vagy rendszeresen megszegik.
Az LMP képviselője kezdeményezte: a munkaügyi jogviták rendezésére létrejövő kormány-tisztviselői döntőbizottság tagjait ne a kormány, hanem az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács jelölje. Nemény András viszont azt javasolta, hogy ne hozzák létre az intézményt, mondván hogy az a kormányzat elvárásainak megfelelően hozna határozatokat a közszolgálati jogviszonyok megszüntetésével összefüggésben.
A jobbikos Bertha Szilvia úgy ítélte meg, hogy a döntőbizottság csak meghosszabbítaná a jogorvoslati eljárást.
A vitában elhangzottakra reagálva Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslat szakmai követelmények nem teljesülése esetén teszi lehetővé a tisztviselők menesztését, az indoklásnak pedig – az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően – valósnak és okszerűnek kell lennie. Az államtitkár a kormány-tisztviselői döntőbizottsággal kapcsolatban aláhúzta: határozatait a munkaügyi bíróság felülvizsgálhatja. A módosító javaslatokról a jövő héten dönt a Ház.
Nyikos László (Jobbik) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló javaslat részletes vitájában azt szorgalmazta: az alap gazdálkodását ne a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizze. Indoklásul elmondta: a Kehi a kormány belső ellenőrző szerve, nem független intézmény, a közbevételek legfőbb pénzügyi ellenőrzője pedig hagyományosan a számvevőszék. A számvevőszéki és költségvetési bizottság jobbikos elnökének indítványát a szocialista Tukacs István is támogathatónak nevezte.
Több zöld területet szeretnének
A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény módosításának részletes vitájában a jobbikos Bödecs Barna ismertette pártja módosító javaslatait. Ezek között szerepelt, hogy az új beépítésre szánt területen a lakóterület növelésével egyidejűleg a növekmény 10 százalékának megfelelő kiterjedésű zöld területet kelljen kijelölni a kormány javaslatában eredetileg meghatározott 5 százalék helyett.
Jávor Benedek (LMP) ezt az arányt 20 százalékra növelné módosító indítványával. A politikus emellett kezdeményezte, hogy új lakóterület kijelölésekor kötelező legyen környezetvédelmi eljárás lefolytatása. Párttársa, Szabó Rebeka arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatból az ellenzéki párthoz hasonlóan Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is törölné azt a passzust, amely szerint az 1989. október 23. előtt honvédelmi, rendészeti, közbiztonsági célra használt területek és történelmi sportterületek beépíthetők. Az LMP képviselője hangsúlyozta: a honvédelmi területek egy része a Natura 2000 hálózat része.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
