Az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal

Az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Gödöllőn egy nemzetközi konferencián. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között. • Keresztények, zsidók és muszlimok tanácskoznak Gödöllőn

A magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Semjén kiemelte: az államnak fel kell ismernie, hogy nem avatkozhat be a teológiai ügyekbe, nem illetékes vallási kérdések eldöntésében; fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot és segítse a vallások párbeszédét. A politikus szerint szimbolikus a jelentősége annak, hogy a tanácskozást Magyarországon rendezik, ugyanis az ország „megszenvedte az ateista kommunizmus minden keservét”.

Nem csupán a vallási életet próbálták ellehetetleníteni, hanem a vallási hagyományokat is meghamisították, karácsony helyett például a Télapót, az államalapító Szent István helyett pedig a kommunista alkotmányt „ünnepeltették” – mondta Semjén Zsolt. Vallásellenes tendenciák a nyugati világban is jelentkeztek, és jelenleg is érvényesülnek – mutatott rá, hozzátéve: „Ilyen, amikor a szekularista felfogásból ideológiát csinálnak, és állami eszközökkel támogatják ezt a szekularista ideológiát. Ennek a műszava az állam világnézeti semlegessége.”

A világnézeti semlegességnek van egy pozitív, és van egy negatív értelmezése. „Pozitív és helyes, amikor az állam nem avatkozik be teológiai kérdésekbe, és tudatában van annak, hogy nem illetékes vallási, transzcendentális kérdések eldöntésében” – fejtette ki. Helytelen viszont – tette hozzá –, amikor a társadalmat és az egyházakat egymástól elválasztó „semleges világnézetet próbálnak propagáltatni az államok által”. Az állam tehát nem avatkozhat be vallási ügyekbe, ugyanakkor nem is lehet közömbös a vallási kérdések iránt, hiszen az a feladata, hogy tiszteletben tartsa a polgárok értékválasztását, és minél inkább lehetővé tegye az egyházak szabadságát. E felfogás jegyében „a magyar kormány természetesen tiszteletben tartja az egyház és az állam elválasztását, ugyanakkor nem fogadja el az egyházak és a társadalom szétválasztását” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Felelős együttműködés

Felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között – hangsúlyozta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára. A Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd című konferencián a KIM egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: a 21. század „a keserű népvándorlás új korszaka”, amelyre a „parttalan liberalizmus és szekularizáció arroganciája” jellemző. Ilyen környezetben nem könnyű az együttélés – jelentette ki Szászfalvi a magyar uniós elnökség keretében rendezett konferencián.

Ugyanakkor a kereszténység, a zsidóság és az iszlám felelős együttműködéssel és a társadalmi-gazdasági igazságosság megteremtéséért folytatott közös fáradozással „nem a probléma, hanem a megoldás oldalán áll” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindhárom vallás „ott bábáskodott Európa bölcsőjénél”, együttműködésük pedig elősegíti az európai integrációt.

Senkit sem lehet magára hagyni

Az Egyesült Államok ösztönzi a szabad vallásgyakorlást, elkötelezett annak minden formája mellett, mert ez a békés egymás mellett élés alapja, és növeli a társadalom erejét – mondta Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet csütörtökön Gödöllőn. A konferencián a diplomata fontos célnak nevezte, hogy a világon egy közösség se érezze: magára maradt, illetve üldöztetésnek van kitéve. A tanácskozás jelentősége, hogy az emberek megérthetik és elismerhetik egymás eltérő vallási gyökereit – mondta a nagykövet, hozzátéve: a konferencia egyfajta „biztonságos kikötő”, ahol szabadon beszélhetnek a hitről és arról, hogy a vallás miként épít hidakat a népek között.

Bin-Noun: A nem zsidók is otthonra lelnek Izraelben

Az Izrael lakosságának több mint ötödét kitevő nem zsidók teljes egyenjogúságot élveznek a zsidó államban – jelentette ki Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet csütörtökön Gödöllőn, a keresztény–zsidó–iszlám párbeszédről rendezett konferencián. Ez annak ellenére is így van, hogy Izrael alkotmányában zsidó államként határozza meg magát – mondta a nagykövet a magyar EU-elnökség keretében tartott tanácskozáson. Aliza Bin-Noun elmondta, a 780 ezres izraeli arab kisebbség teljes körű politikai jogokkal rendelkezik, arab képviselők Izrael Állam megalakulása óta jelen vannak az izraeli parlamentben, a kneszetben.

Az izraeli keresztény kisebbség maga is sokrétű, egy részük arab, egy részük – mintegy 50 ezer ember – a volt Szovjetunió területéről származik, a harmadik csoportot pedig a „bizonytalan jogi helyzetű” fekete-afrikai és Fülöp-szigeteki vendégmunkások alkotják. Az izraeli nagykövet hangsúlyozta, az akadályok ellenére szükség van a párbeszédre, többek között azért, hogy terjeszteni lehessen a toleranciát a fiatalok körében.

(MTI)