A kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem kaphat állami támogatást. Rogán elmondta, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.
Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása.
Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat szövegében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.
Rogán a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk. Az új csődtörvényt is a kormánypárti képviselők javaslatával minősítette általános vitára alkalmasnak a bizottság.
Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára olvasmányos törvénynek nevezte a jogszabálytervezetet, amelyet az egyszerű vállalkozók és az önkormányzati ügyintézők is megértenek. Kovács Tibor az egyszerűsítést csak látszólagosnak tartotta, valójában kevésbé áttekinthető a javaslat, mint a hatályos törvény – mondta, és jelezte, hogy az általános vitában ezt részletesen kifejtik.
A bizottság több folyamatban lévő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is tárgyalt. Így például támogatta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény Semjén Zsolt és Latorcai János által jegyzett módosítását. A KDNP-s képviselők indítványa szerint az ÁSZ az egyházak gazdálkodását nem, csak az intézményeik működtetéséhez adott állami támogatás felhasználását ellenőrizheti.
A devizahitelesek fele áttér az árfolyam-rögzítéses megoldásra?
A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke arra számít, hogy a devizahitelesek legalább fele áttér majd az árfolyam-rögzítéses megoldásra. Rogán újságírói kérdésre azt mondta: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével a következő évtől kiszámíthatóvá válnak a törlesztőrészletek, mindenki pontosan tudhatja majd, hogy a családi büdzsében mennyivel kell kalkulálnia. Emellett arra is számítanak, hogy körülbelül ötödével csökken a jelenleg fizetett törlesztőrészletek nagysága – tette hozzá.
A fideszes képviselő szólt arról is, hogy ugyancsak megkezdődhet azok megsegítése, akik nem tudják fizetni felvett hitelüket: akik nagyobb lakással rendelkeznek, állam által támogatott hitellel kisebb ingatlanba költözhetnek, akik pedig szociális okokból nem tudják vállalni a saját lakás fenntartását, a nemzeti eszközkezelő segítségével szociális alapú bérlakásban folytathatják életüket.
Rogán hangsúlyozta, nem az önkormányzatokra raknak terhet, a szociális bérlakások ugyanis egyrészt azokból az ingatlanokból állhatnak össze, amelyeket az eszközkezelő felvásárol, másrészt az állam fog ilyeneket építeni. Az önkormányzatok legfeljebb a nemzeti eszközkezelő által megvásárolt lakások kezelését vállalják majd magukra – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az eszközkezelőnek – az árverezési kvóta miatt – évente csak kisszámú problémával kell foglalkoznia, ami például az idei évben maximum kétezer lakást jelent.
A parlament hétfő este szavazhat a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslatról. Az előterjesztés a svájci frankot 180 forinton, az eurót 250 forinton, a japán jent 200 forinton rögzítené.
(MTI)
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
