Több fizetés jár majd 300 ezer forint alatt

A kormány rendeletben állapítja meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen 2012–2013-ban – az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamentnek, és a kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette azt a gazdasági bizottság hétfőn.• Elfogadták az első sarkalatos törvényt • „Stratégiai hiba volt a MÁV Cargo eladása” • A visszaéléseknek is gátat szabhat a módosított törvény• Hétfőn az ellenzéknek is a parlamentben lesz a helye

MNO
2011. 06. 20. 12:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem kaphat állami támogatást. Rogán elmondta, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt. A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.

Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása.

Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat szövegében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.

Rogán a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk. Az új csődtörvényt is a kormánypárti képviselők javaslatával minősítette általános vitára alkalmasnak a bizottság.

Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára olvasmányos törvénynek nevezte a jogszabálytervezetet, amelyet az egyszerű vállalkozók és az önkormányzati ügyintézők is megértenek. Kovács Tibor az egyszerűsítést csak látszólagosnak tartotta, valójában kevésbé áttekinthető a javaslat, mint a hatályos törvény – mondta, és jelezte, hogy az általános vitában ezt részletesen kifejtik.

A bizottság több folyamatban lévő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is tárgyalt. Így például támogatta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény Semjén Zsolt és Latorcai János által jegyzett módosítását. A KDNP-s képviselők indítványa szerint az ÁSZ az egyházak gazdálkodását nem, csak az intézményeik működtetéséhez adott állami támogatás felhasználását ellenőrizheti.

A devizahitelesek fele áttér az árfolyam-rögzítéses megoldásra?

A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke arra számít, hogy a devizahitelesek legalább fele áttér majd az árfolyam-rögzítéses megoldásra. Rogán újságírói kérdésre azt mondta: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével a következő évtől kiszámíthatóvá válnak a törlesztőrészletek, mindenki pontosan tudhatja majd, hogy a családi büdzsében mennyivel kell kalkulálnia. Emellett arra is számítanak, hogy körülbelül ötödével csökken a jelenleg fizetett törlesztőrészletek nagysága – tette hozzá.

A fideszes képviselő szólt arról is, hogy ugyancsak megkezdődhet azok megsegítése, akik nem tudják fizetni felvett hitelüket: akik nagyobb lakással rendelkeznek, állam által támogatott hitellel kisebb ingatlanba költözhetnek, akik pedig szociális okokból nem tudják vállalni a saját lakás fenntartását, a nemzeti eszközkezelő segítségével szociális alapú bérlakásban folytathatják életüket.

Rogán hangsúlyozta, nem az önkormányzatokra raknak terhet, a szociális bérlakások ugyanis egyrészt azokból az ingatlanokból állhatnak össze, amelyeket az eszközkezelő felvásárol, másrészt az állam fog ilyeneket építeni. Az önkormányzatok legfeljebb a nemzeti eszközkezelő által megvásárolt lakások kezelését vállalják majd magukra – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az eszközkezelőnek – az árverezési kvóta miatt – évente csak kisszámú problémával kell foglalkoznia, ami például az idei évben maximum kétezer lakást jelent.

A parlament hétfő este szavazhat a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslatról. Az előterjesztés a svájci frankot 180 forinton, az eurót 250 forinton, a japán jent 200 forinton rögzítené.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.