El kell távolítani őket – „Jelentjük, ez mind megtörtént”

A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófát követően mindenféle szennyeződéstől sikerült megmenteni a folyókat és más élővizeket, ezt az elmúlt egy év mérési eredményei is bizonyítják – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára csütörtökön Kolontáron.• Már tíz gyanúsított van a vörösiszap-katasztrófa ügyében

MNO
2011. 09. 29. 14:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Rábát, a Mosoni-Dunát és a Dunát a gipszezésen és a magnézium-nitrát adagolásán túl biosavazással is mentesítették a szennyezésektől, és a pH-érték állandó szinten tartásával is biztosították, hogy a nehézfémek ne legyenek vízben oldhatóak. Elmondta, hogy a kárfelszámolási munkák következtében Kolontáron a kettes gát környezetében szennyezett a terület, mivel a vörösiszap eltakarításán dolgoznak.

Az államtitkár szó szerint idézte a Greenpeace közleményéből Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerdán közölte: a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál – és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve – kedvezőbben alakult, ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat. Illés Zoltán úgy fogalmazott: „jelentjük, ez mind megtörtént”.

A Torna patak alumíniumkoncentrációjára vonatkozó vádakra a politikus azt felelte, hogy a tudomány mai állása szerint 8 és 14-es pH-érték között az alumínium mindig aluminát formájában van jelen. Az egyes és kettes kolontári védőgátak közötti mentesített terület talajának pH-értéke biztosan e kettő között van. A mentesítéskor el kellett dönteni, hogy ott marad a kiömlött vörösiszap, és ott szennyez, vagy eltávolítják, és akkor nem szennyez a jövőben, és ez utóbbit választották – mondta. Hangsúlyozta: a felszíni vizek alumíniumtartalmára vonatkozóan sem az unióban, sem Magyarországon nincs határérték.

A Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján szerdán azt közölte, hogy a vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban. A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi szövetségi környezetvédelmi hivatallal. A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajták számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik – írta a zöldszervezet a honlapján található összefoglalóban.

Illés Zoltán sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy Bécsnél mintát vettek a Dunából, és az eredmények semmivel sem jobbak a nehézfémeket tekintve, mint a Duna magyarországi szakaszán. Mindkét helyen a határértékek alatt vannak.

A sajtótájékoztatón Dobson Tibor dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője és Muhoray Árpád vezérőrnagy, az újjáépítési kormányzati koordinációs törzs parancsnoka a katasztrófavédelem térségben végzett munkáját összefoglalva elmondta, hogy az elmúlt évben összesen 145 ezer ember dolgozott a károk felszámolásán. A katasztrófavédelem munkája a tragédia évfordulóját követően befejeződik, a kormány kártalanította az embereket – tették hozzá.

A Torna patak kolontári hídjánál megtartott sajtótájékoztatót követően egy tucatnyi Greenpeace-aktivistából és külföldi újságírókból álló csoport tagjai az iszapömlés óta megtett intézkedésekről és a kárfelszámolásról kérdezték a környezetvédelmi államtitkárt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.