„Őrködnünk kell afölött, hogy az egyetemes értékek mellett megőrizzük nemzeti sajátosságainkat, közjogi hagyományainkat is, hogy a nemzetiségi, kulturális sokszínűséget támogatva érvényesüljön a társadalom egészének akarata” – fogalmazott a demokrácia napja közelgő dátuma kapcsán az elnöklő Jakab István, aki emlékeztetett arra: a magyar Országgyűlés 2008. szeptemberi határozatában nyilvánította ki, hogy támogatja az ENSZ Közgyűlésének azon döntését, amely szerint minden év szeptember 15. legyen a demokrácia nemzetközi napja.
A demokrácia minőségének javításáért emelt szót az LMP-s Karácsony Gergely a választási rendszer tervezett módosítása kapcsán. Az 1989-ben kialakított rendszer alapszerkezete kiállta az idő próbáját – értékelt az ellenzéki képviselő, aki érvelt a jelenlegi jelöltállítási rendszer megváltoztatása és a második forduló megtartása mellett. Kijelentette: az LMP olyan változtatást támogat, amely javítja a demokrácia minőségét.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára erre reagálva azt mondta, nem a választójogi törvény, hanem a pártok teljesítménye szabja meg a választások eredményét. Az LMP javaslata az alacsonyabb bejutási küszöbre önbizalomhiányról tanúskodik – jelezte, nemzetközi példákat sorolva annak bizonyítására, hogy az országonként eltérő szabályok ellenére senki sem vonja kétségbe például Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok demokratikus működését.
Varga: Minden magyarra szükség van
Varga István (Fidesz) felidézve a XX. századi kivándorlási hullámok okozta veszteséget, és hivatkozva a hazaszeretetre, arra kérte a frissen végzett diplomásokat: maradjanak Magyarországon, még ha „nehéz és rögös út” is lesz itthon dolgozni. Kérte továbbá a fiatal értelmiségieket, hogy vegyenek példát azokról a határon túli magyarokról, akik szülőföldjükön maradva dolgoznak és őrzik magyarságukat. Minden magyarra szükség van – hangoztatta Varga István.
Senki „nem ússza meg” a felelősségre vonást
„A 2006. őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye” címmel szólalt fel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki szorgalmazta az – azóta alkotmánybíróvá választott – Balsai István volt fideszes képviselő által készített kormányzati jelentés nyilvánosságra hozatalát, és azt mondta, az igazságtételnek három pilléren kell alapulnia: teljes körű jóvátételt kell kapniuk a meghurcoltaknak, a jogsértésekért felelősöket felelősségre kell vonni, és közkegyelmet kell gyakorolni, például Budaházy György esetében is.
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hivatkozott az Országgyűlés 2010. júniusi, a kárpótlásról hozott határozatára. Kitért arra, hogy 245 millió forint kártérítést fizettek ki azoknak, akiket alapjogi sérelem ért a 2006-os események kapcsán, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt követően is nyitva áll a lehetőség igénybejelentések megtételére a rendőrségnél, megegyezés hiányában pedig az érintettek bírósághoz fordulhatnak. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények kapcsán rögzítette, senki „nem ússza meg” a felelősségre vonást, mindenki felel a tettéért, aki jogszabályt sértett.
Az MSZP érdekegyeztetést sürget
A szocialista Kiss Péter érdemi érdekegyeztetésre szólította fel a kormányt, amely – értékelése szerint – nem néz szembe azzal, hogy a valóság szembenáll azokkal a szavakkal, amelyekkel az intézkedéseit kommentálja. Szerinte például, bár a kormány kiszámítható jövőt és életkörülményeket ígér, az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a többség számára keresetcsökkenést eredményezett; míg a kabinet azt ígérte, megvédi a nyugdíjasokat, a ma meglévő nyugdíjakat is veszélybe sodorta. Bírálta az eddig rászorultsági elven történő, de alanyi jogon járt energiatámogatás megszüntetését és a közfoglalkoztatási rendszer átalakítását is, utóbbi kapcsán statisztikai trükköt emlegetve. A munka törvénykönyvének tervezett módosítása szerinte csökkenti a fizetéseket és védelem nélkül hagyja a munkavállalókat. A valóság szemben áll a beszédekkel, a kormánynak érdekegyeztetést kellene folytatnia – mondta Kiss Péter.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára síkra szállt a versenyképességet növelő munka törvénykönyve mellett és üdvözlendőnek nevezte a munkaerőpiac rugalmasságát segítő szabályokat. Az egykulcsos szja kapcsán elismerte, hogy a minimálbér és 250 ezer forint közé eső kereseti sávban érhette hátrány a magánszektorban dolgozókat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában és a családosok védelmében a kormány megtett minden tőle telhetőt.
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint semmi nem indokolja, hogy a természetes aromájú alkoholtermékek a pálinkával azonos adókategóriába kerüljenek. A jobbikos Kiss Sándor az egyes termékek jövedéki adójának emelését kezdeményező kormányjavaslat részletes vitájában azt mondta, a pálinkafőzés eddigi adókönnyítése a szeszfőzdéknek nyújtott kibúvót az adófizetés alól. A szocialista Kovács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a „fekete pálinkafőzés” még inkább elterjedhet a módosítás hatására. A dohánytermékek adóemelése számításai szerint 80-100 forinttal drágítja egy doboz cigaretta árát, ami miatt megnőhet a cigarettacsempészet aránya. Az ülést vezető elnök a részletes vitát lezárta.
Az energiafüggőség csökkentése és a fenntartható ellátás
Az energiafüggőség csökkentése és a fenntartható ellátás biztosítása a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja – hangsúlyozta expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bencsik János hozzátette: a növekvő igényeket az egyre kevesebb és drágábbá váló fosszilis készletekkel nem lehet kielégíteni. Az energia- és klímapolitikát is összehangoló stratégia elkészítéséhez a kormányzat stratégiai környezeti vizsgálatot és gazdasági hatáselemzést is készített. Széles körű társadalmi egyeztetést tartott a tárca, amelybe az energiaszektor szereplőit, a zöldszervezeteket, valamint a tudományos élet és az önkormányzatok képviselőit is bevonta – hangsúlyozta Bencsik János.
Ahogy az államtitkár elmondta, Magyarország jelenleg az energiaigényének 62 százalékát nem megújuló forrásokból fedezi, földgázfelhasználásának 82 százaléka pedig orosz importból származik. A háromévente felülvizsgálandó stratégia öt eszközt fogalmaz meg az ország energiafüggésének csökkentésére: a hazai megújuló források hasznosítását, biztonságos atomenergia felhasználást, az európai energiastratégiához, valamint a piacokhoz való csatlakozást, kétpólusú mezőgazdaság fenntartását és a továbbra is hasznosítandó fosszilis energiaforrások felhasználását.
Bencsik János kiemelte: a megújuló források felhasználását a jelenlegi 7 százalékról 2030-ra 20 százalékra kell emelni, a hőellátás több mint harmadát ebből kell biztosítani, valamint a nap- és szélenergia fokozott felhasználása is szükséges. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen energiaforrás, ennek kiiktatásával jelentősen nőne a hazai szén-dioxid-kibocsátás és az ország energiafüggősége.
Arra is kitért: az energiastratégiához újabb ágazati cselekvési tervek is készülnek, a többi közt az ásványvagyon készletgazdálkodásról, az erőműfeljesztésről, a szemléletformálásról, a kutatásról és a távhőfejlesztésről. Az államtitkár az állami szerepvállalás növelését is fontosnak tartja, amelynek nemcsak a szabályozó szerepében kell megmutatkoznia, hanem egykori tulajdonhányadának részbeni visszaállításában is.
(MTI)
origo.hu
Ritka törvénymódosítás – a kutyások egy részét érintheti
