Bár a tudósoknak jelenleg – úgy tűnik – megoldhatatlan a klímaváltozás folyamatának pontos leírása, Magyarországon 2000-ben láttuk a beregi árvizeket és 2010-ben a Sajó, illetve a Hernád vidékének elárasztását; előbbi alkalommal egy teljes országrészt kellett újjáépíteni, utóbbi esetben pedig két méterrel magasabb vízállást mértünk, mint eddig bármikor – figyelmeztetett Pintér, hangsúlyozva, újra kellett és kell gondolni a gátrendszereket, védműveket. „Azt semmilyen tanulmány nem fogja megválaszolni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát, de az építészeknek innentől oda kell majd figyelni az építési területek kijelölésénél, a csapadékelvezetők megtervezésénél, biztonsági megoldásoknál. Ez a jelenlévők egyik legfontosabb feladata. Önök tíz, húsz, harminc, ötven évre kell, hogy előre gondolkozzanak!” – mondta, hozzátéve, a természeti adottságokat figyelembe kell venni, nem szabad ellene dolgozni, mert többször bizonyította, hogy erősebb nálunk.
Külön nagy témakörnek nevezte a demográfiai kérdést. „Magyarországon is tapasztaljuk a lakosságcsökkenést, ezzel az egész EU küszködik. 2050-ben különböző kimutatások szerint az arab lakosság egyes országokban többségben lesz a jelenlegi tendenciák szerint.” Kedvenc témájaként aposztrofálta a tárcavezér a városbiztonság kérdéskörét, „egykor városfallal próbálkoztak, ma már erre nincs szükség, de a cél az, hogy anélkül, hogy börtönöket építenénk magunknak, biztonságérzetet, az illegális behatolóknak pedig lehetetlenségérzetet teremtsünk”.
Végül szólt a jelenleg formálódó önkormányzati törvényről is. „Minden egyes részlete még nem elfogadott, a parlament tárgyalja, sok módosító érkezik hozzá, de az már most látszik, hogy egy felújított gondolkodást honosít meg: a települések önfenntartó képességének növelése. Elindítottunk például egy kazán mintaprogramot, mely szerint a mezőgazdasági művelés hulladékából önkormányzatok befűthetik például az iskolát vagy a szociális otthont. A zöld energiában rengeteg lehetőség van!” – hangsúlyozta külön Pintér Sándor, aki szerint ezzel mindennapos munkákat is teremtünk. „Ha saját embereinket nem szocializáljuk munkára, akiknek megvan a testi erejük hozzá, el fogjuk veszíteni őket, és utána nekünk kell őket eltartani” – mondta a miniszter.
Önszerveződni
A leendő törvény iránymutatásként egy nagyon fontos fogalmat vezet be, az önszerveződést, amit Pintér ekképp fejtett ki: „Mára kiment az az erő, ami annak idején a várost létrehozta, az önszerveződés. Ha mondjuk egy városban nincsen kitisztítva az árok, és jönnek hozzánk 18 millió forintért, felteszem a kérdést, hogy egy záhonyi miért járuljon hozzá a kőszegi árok kitisztításához? Milyen alapon? Milyen közösség az, amely még az önszerveződésnek még erre a szintjére sem képes?” – tette fel a kérdést a belügyi tárca vezetője. Példaként azt is felhozta, hogy „Juci bácsi” eltemetéséhez sem kell, hogy az állam adjon pénzt, ezt ott helyben kell tudni megszervezni.
A közpénzek önkormányzati újrafelosztásáról is szólt. „Eddig az volt, hogy sok feladathoz nem volt elég pénz. Most ezt megváltoztatjuk. Feladatorientáltan adjuk a pénzt. A településnek „ennyi” feladat van, ahhoz „ennyi” pénz jár. Aztán ezzel el is kell majd számolni. Ha az állam valamire pénzt ad, azt arra kell majd használni. Ez eddig nem volt így” – vázolta Pintér Sándor, hozzátéve, hogy amit viszont az önkormányzat szed be, azt arra használják, amire az adott közösség megbízást ad.
origo.hu
Újbudai pedofilügy: A baloldali önkormányzatig érhetnek a botrány szálai?
