Elsőrendű felperesként Cs. József ötmillió, másodrendűként felesége négymillió forint nem vagyoni kártérítést követel a Maltól, a gyermekek kára után pedig még 1-1 millió forintra tart igényt a család.
Gyermekeivel akart lenni
– Tavaly október negyedikén déltájban munkások jöttek hozzánk, hogy kiöntött a Torna patak, mindenki hagyja el a házát, és menjen magasabb területre. Fél egykor már rendőrök jöttek hangosbemondóval, hogy menjünk. Feleségemmel – látva, hogy jön az iszap – felmásztunk egy villanyoszlopra, ott vártunk. A szomszéd csak egy kerítésre tudott felkapaszkodni. Közben a ház, a kocsi odalett, s amikor a szomszédasszonyon próbáltam segíteni, derék fölött merültem az iszapban. Amikor kimentettek és lemostak minket, helikopterrel Pestre szállítottak, feleségemről nem tudtam semmit, gyerekeim meg iskolában voltak Ajkán – mondta a Fővárosi Bíróságon Salamonné dr. Piltz Judit bíró előtt Cs. József, hozzátéve, Celldömölkre kellett költözniük, s a lábát égési sebek miatt plasztikázni kellett, amiben máig szúró fájást érez, és harisnyát is kell hordania.
Felesége négy nap után saját felelősségre elhagyta az ajkai kórházat. – Tudtam, hogy Celldömölkön vannak a gyerekek, de biztonságban, magam mellett akartam tudni őket. Két nappal később azzal is szembesültem, hogy mindenünk egyenlő lett a semmivel – fogalmaz felperesi vallomásában Cs.-né Aranka, aki sérüléseiről azt mondta, lába azóta olyan, mintha folyamatosan koszos lenne. A további veszteségek között sorolta fia csillapíthatatlan honvágyát és a pótmamaként folyamatosan velük lévő szomszéd elvesztését.
Ami ruha rajtuk volt, annyiuk maradt
A tárgyaláson megjelent ifj. Cs. József is, aki így emlékszik vissza: „Az iskolában voltunk, amikor jött a telefon, hogy ne menjünk haza, mert kiöntött a patak. A rokonok jöttek értünk, a szüleinkről pedig késő estig nem tudtunk semmit. A barátaimtól és a többi rokontól elszakadtam, mindenem odaveszett.” Egy évvel idősebb testvére hozzátette: „Zokogtam, nem lehetett megnyugtatni, azt hittem, meghaltak a szüleim. Annyink maradt, amennyi ruha rajtunk volt.” Édesapjukat egy hónap múlva láthatták először. Celldömölkön kellett újrakezdeniük mindent. A család személyi „szabadság megsértése” jogcímen perli a Malt, ügyük március 20-án folytatódik.
Hatmillió forint nem vagyoni kártérítést követel a Maltól a szintén mindenét elveszítő K. Zoltánné, akinek testfelülete közel fele égett meg.
– Reggel elmentem a háziorvoshoz felíratni a gyógyszereimet, aztán hazamentem, és ebédet főztem. Már negyed kettő lehetett, amikor észrevettem, hogy valami vörös jön be az ajtón. Odatettem egy szőnyeget. Szép idő volt, és mivel pacemakerem van, az ablakot nyitva hagytam, hogy bejöjjön a friss levegő – emlékszik vissza a devecseri nyugdíjas. A jó levegő után berontott az iszap ott is, és összeroppantott mindent, amit elért, a kályhát pedig úgy, ahogy volt, felemelte. – A vállamig ért már az iszap, amikor a jóisten megsegített, és elkezdett apadni. Amikor az unokámék kimentettek, lefürdettek, és kórházba kerültem, ahol elájultam, sokáig fel sem ismertem a rokonaimat – ecsetelte. Folyamatosan vérző sebei vannak, amik az orvosok szerint élete végéig elkísérik – a plasztikai műtétre nem vállalkozott, mert fél.
Aludni elmondása szerint azóta sem tud rendesen, fogai kihullottak, és munkaképességét is az iszapkatasztrófával veszítette el, ami miatt jelezte, egyéb követelése is lesz majd. K.-né ügyét szakértők bevonásával vizsgálják tovább, legközelebbi tárgyalás szintén március 20-án.
Csütörtökön tárgyalták még B. László és K. József kártérítési ügyét is, ott azonban már nem az első tárgyalási napnál tartanak, csakúgy mint H. Zoltánét.
A több tucat kártérítési ügyet Magyar György ügyvédi csoportja karolta fel még tavaly, miután perközösséget alakítottak a szerencsétlenül járt devecseriek, kolontáriak és somlóvásárhelyiek.
origo.hu
Súlyos balesetet szenvedett, pedig csak fánkozni akart a Tiszán
