A napirend előtti felszólalásokat megelőzően az őszi ülésszak 20. ülésnapját vezető szocialista Ujhelyi István köszöntötte a Győzőket és a Huberteket, s külön megemlékezett a tudomány világnapjáról, valamint arról, hogy a Habsburgok magyarországi uralkodása 485 éve kezdődött.
Az első szónok a kereszténydemokrata Michl József volt, aki tataiként büszkén említette, hogy tavaly az ő városa nyerte a biodiverzitás fővárosa címet. Rá reagálva Ángyán József agrárminisztériumi államtitkár megemlítette, hogy a nap folyamán együtt utaznak Michllel a cím 2011-es átadására Tatára, valamint hogy az ökológiai egyensúly garantálja az emberiség fennmaradását, ezért is fontosak az ilyen kezdeményezések, összefogva az Európai Unióval. Elmondta még, nem sikerült megállítani a diverzitás csökkenését, de a nagojai egyezmény után lassítani igen.
A KDNP felszólalója után Mile Lajos (LMP) következett, aki a kettészakadt Magyarországról beszélt; elvárta volna a kétharmadtól, hogy szembenézve a problémákkal, új irányt szabjon a társadalompolitikának, ehelyett szerinte folyamatosan szakadnak le régiók. Példaként Észak-Magyarországot említette, ahol azokra, akik nem tudnak részt venni a közmunkaprogramban, a legkönnyebb azt rávágnia a kormánynak, hogy ők nem akarnak dolgozni. „Több tízezer emberről beszélek. Borsodban patkányok lepik el az utcákat” – szögezte le Mile. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára figyelmeztetett, hogy az ellenzéki honatya által említett különbségek több évszázadosak, s nem másfél évig tart leépítésük. A közmunkaprogramot ugyanakkor eredményesnek nevezte: országosan 246 ezren vesznek részt a közfoglalkoztatásban, ebből Észak-Magyarországra 58 ezer jut. Kiemelte, a vállalkozásoknak jutó támogatási pénzek negyede is ebben az országrészben landol.
Az MSZP-s Varga László egy képpel kezdett: ha az euró a szakadék felé tart, akkor a forint előtte jár ezen az úton. A 2012-es költségvetést az elszegényedés büdzséjének nevezte, s szerinte a legelesettebbek bére jelentősen csökken majd jövőre. „Önök azt ígérték, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, jelzem, ez nem fog menni. Most még van lehetőség felülbírálni politikájukat, később már nem lesz” – figyelmeztetett a szocialista képviselő. Válaszában a szociális terület államtitkára, a KDNP-s Soltész Miklós aláhúzta, ha nyugodt éveket szeretnénk, először rendet kell tenni. Vissza is kérdezett: „Hányszor tiltakoztak, amikor a Bajnai-kormány idején kedvezőtlenül változtatták meg a nyugdíjszámítást?” Közölte, novemberben minden nyugdíjas megkapja az éves szinten hatszázalékos kompenzációt, és ez a továbbiakban is így marad majd. Hozzátette azt is, hogy a korhatár alatti nyugdíjazást bizony a szocialisták is vissza akarták szorítani, mert fenntarthatatlanná vált a nyugdíjkassza.
Lenhardt Balázs (Jobbik) a „bankok ingyenebédjéről” szólt, és sorolta kérdéseit: Miért került bajba Görögország? Mire költötték a tavalyi százmilliárdos uniós segélyt? Hol van az irdatlan pénz? A honatya a bankok befektetési tevékenységét hibáztatta, „adták-vették a névleges papírokat”. Cséfalvay államtitkár hosszan ecsetelte válaszában az EU északi és déli területei közti „harmados” különbséget termelékenységben és beruházásban, s bírálta az elmúlt tízéves uniós szabályozást.
A fideszes Csöbör Katalin a reformáció múlt heti világnapjára emlékezett szónoklatában. „Újra át kell gondolnunk saját magunk és nemzetünk helyzetét. A ránk információt öntő média nem fog helyettünk gondolkodni. Tanulnunk kell Luther és Kálvin példájából” – mondta. Soltész válaszában megköszönte a felszólalást, s a reformációt a katolikus egyház megújulása szempontjából is fontos pillanatnak nevezte. Nem győzte hangsúlyozni, hogy a különböző felekezetekhez tartozók és hívők, nem hívők együtt tudnak gondolkodni fontos társadalmi kérdések megoldásában.
