Még folyamatban van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság karácsonyi fényfüzéreket érintő, immár hagyományos vizsgálata, de már lezárult a játék mobiltelefonokra és mágneses játékokra kihegyezett „razzia”. Az eddigi eredmény bámulatos.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzés szúrópróbaszerűen történt, és csak a biztonsági kockázatokra fókuszált, nem a minőség és tartósság szempontjaira. Ez utóbbi ugyanis a szavatosság témaköréhez tartozik – tudtuk meg a hatóság szóvivőjétől, Fülöp Zsuzsannától. A biztonság fontosságát mi sem mutatja jobban, mint a statisztika: évente 40 és 60 között van a lakástüzek száma, amely a rossz minőségű karácsonyfafüzérekre vezethető vissza. A felügyelők az idén 26 különböző típusú fényfüzért küldtek laboratóriumi vizsgálatra. Eddig közülük 11 termék vizsgálata fejeződött be tűzvédelmi és érintésvédelmi szempontból. Az eredmény nem igényel kommentárt: 11-ből 10 modell nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek, ezért megtiltották a forgalmazásukat, lefoglalták az üzletben lévő termékeket, és bírságot szabtak ki a forgalmazókra – tudtuk meg Fülöp Zsuzsannától, a hatóság szóvivőjétől, aki hozzáfűzte, hogy a helyzet azért nem annyira rossz az egész kereskedelmi szektorra nézve, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Az ország legkülönbözőbb pontjain történt mintavétel során kifejezetten olyan termékeket kerestek, amelyekről feltételezhető volt, hogy nem fognak megfelelni. A minta tehát nem reprezentatív. Ezúttal vizsgáltak izzós és LED-es díszeket egyaránt, de leginkább az előbbiek bizonyultak veszélyesnek. Tapasztalat az is, hogy a transzformátorral ellátott karácsonyfafüzérek kevésbé tűzveszélyesek, mint a hálózati feszültségről üzemelő, kisméretű foglalatba helyezett izzós füzérek.
Ciki mobilok
Az októberben vizsgált termékcsoport a gyerekjátékok közül a rideg műanyagból készült villódzó és általában gügye kínai diszkózenét harsogó gyerek-mobiltelefonok voltak. Első körben szemrevételezéssel vizsgálták azt, hogy csomagolásukon – többek között – szerepel-e a CE-megfelelőségi jelölés, a gyártó és forgalmazó neve és címe. Már e „beugró kérdésnél” sok termék elvérzett, de ezt követte a laborvizsgálat, amely során tucatnyi játékról állapították meg, hogy hol égési sérülést, hol halláskárosodást, hol mérgezést okozhatnak a gyereknél, de jellemzően egyszerre mindhárom veszély fennállt.
Az idén a mágneses játékokat (például darts) is vizsgálták. A laboratóriumi vizsgálat és a kockázatelemzés után számos terméket kellett kivonni a forgalomból, aminek általában az volt az oka, hogy a mágneses alkatrész könnyen leesett a termékről, ezért lenyelhetővé vált. Márpedig két mágnes a bélfalat közrezárva fekélyes elváltozásokat okozhat. A rossz játékokkal szembeni leggyakoribb kifogást a leváló kisméretű, lenyelhető alkatrészek jelentik.
A hatóság nfh.hu című honlapján több száz letiltott termék található, az alkalmazott festékanyag miatt króm- és ólommérgezéssel kecsegtető játékkamiontól az úszógumiig, amelynek anyaga diizononil-ftalát (DINP) nevű, egészségre ártalmas lágyítót tartalmaz, amely felfújásakor kerülhet az emberi szervezetbe. A veszélyes termékek listája tanulságos olvasmány lehet minden fogyasztó számára. Mielőtt bárki azt hinné, hogy valamiféle tudatos vásárlói attitűddel kivédheti, hogy rásózzanak valamilyen ócska vagy akár veszélyes holmit, érdemes figyelembe vennie, hogy nem csak olcsó és nem csak kínai termékeket vontak ki a forgalomból a veszélyességük miatt.
Amikor egyszerűen csak rossz
Kérdésünkre, hogy van-e valamiféle minőség-ellenőrzés már a játékok forgalomba hozatala előtt is, a szóvivő válasza nemleges volt. Kötelező vizsgálat nincs, de a kereskedők és a gyártók felelősséggel tartoznak az általuk forgalmazott és gyártott árukért.
Csakhogy a 15 ezer forinttól elméletileg a „csillagos égig” terjedő bírságok szemlátomást nem jelentenek elrettentő erőt a rossz áruk forgalmazói számára. A világ másik végén lévő gyártó utolérése pedig gyakorlatilag lehetetlen a magyar hatóság számára. A bírság mértéke az összes figyelembe veendő körülménytől, a felső határ pedig a kereskedő árbevételétől függ.
Ha azonban a vevő nem a játék egészségkárosító mivoltát, hanem a minőségét, tartósságát kifogásolja, akkor csak a szavatosságról szóló jogszabályokban bízhat. Eszerint ideális esetben a kereskedő kicseréli a rossz árut (egy másik ugyanolyan vacakra), de ha vitatja a csere jogosságát, akkor a vásárló csak a békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhat. Kérdés persze, hogy ki az, aki egy gyerekjáték miatt hajlandó végigjárni ezt az idegőrlő utat. Talán aki elvi kérdést csinál az ügyből. A kínálatban lévő játékok gyakori rossz minősége mindenesetre azt mutatja, hogy akárhányan is vannak az ellenőrök, a kereskedőknek még mindig megéri rossz minőségű árut forgalmazni.
