Azt azonban nem titkolta el a szakember, hogy a dunai vízszintcsökkenést követő talajvízszint-csökkenés, illetve az ebből eredő áramlásváltozások magasabb kockázatokat jelentenek a parti kavicságyból történő nyersvíz-kitermelésben. Ez a kockázat a kutak vízadó képességének változásából, illetve a vízrétegek arányának változásából, az áramlási irányok megváltozásából ered.
A Fővárosi Vízművek óránként átlag 24 ezer köbméter vizet emel ki a Duna-parti kavicságyból, a folyam vízhozama ugyanakkor még a 80 centiméteres szintnél is meghaladja az óránkénti 3 millió köbmétert, ami jól mutatja az arányokat. Amennyiben további hetekig ilyen alacsony maradt volna a Duna vízszintje, a Népegészségügyi Intézet jóváhagyásával, az adagolt klór szintjének emelésével, fokozott UV-fénnyel történő fertőtlenítéssel reagált volna a vízmű – tudtuk meg Lévai Zsuzsa kommunikációs osztályvezetőtől.
Most azonban a lehulló csapadéknak köszönhetően végre emelkedni kezdett a Duna vízszintje, ezért elhárult a veszélye annak, hogy a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten lévő ivóvízkutak rosszabb minőségű nyers vizet adjanak, mint amilyen a megszokott, egyébként kiváló minőségű, ezért kezelést alig igénylő víz.
