Antifasiszta kabaré a bíróságon

Kutyakomédiába hajló bírósági tárgyalásnak voltunk szem- és fültanúi a Budai Kerületi Bíróságon. A XII. kerületi Turul-szobor tavaly szeptemberi vécépapírba és szemeteszsákba csomagolása kapcsán garázdaság, illetve szemetelés ügyében indult az eljárás. A tárgyalás heveny nácizás-fastisztázásban csúcsosodott ki, miközben a vádlottakból vádlóvá átváltozni próbálók egy nemtetszését keresetlen stílusban kifejező, ezért tanúként megidézett újbudai lakost próbáltak a fasiszta vád csapdájába csalni.

A rendőri jegyzőkönyvből kiderült, hogy azért nem szedték le a felaggatott szemetet, mert „fájt a derekuk és a lábuk”, de ők ezt tagadták. A tárgyalás lassanként kezdett átcsúszni a szemetelés körüli polémiába, mintha a szobor provokatív megszégyenítése, azaz a garázdaság nem is képezné a per tárgyát. Ez utóbbi vonalat a bírónő számlátomást nem erőltette.

A leülni látszó történet akkor kezdett el felpörögni újra, amikor kiderült, hogy miközben folyt a szélsőbalos „politikai performansz”, és Nyári Krisztián társával épp tekergette a vécépapírt, odalépett hozzájuk egy feldúlt lelkiállapotban lévő környékbeli lakó, bizonyos Spisák Nándor pénzügyi szakember, aki némi szóváltást követően le találta köpni Noé Krisztinát. Spisák ellen Noé férje, Vajnai feljelentést tett becsületsértés miatt, de később elállt a pertől, az utóbbi momentumot azonban elhallgatni próbálta a bíró elől.

A mai tárgyaláson tehát tanúként hallgatták meg Spisák Nándort, aki megérezvén a csapdát, úgy tett, mintha Noé Krisztina ellen közrendvédelmi, köztisztasági okból lépett volna fel. Ekkor kapott vérszemet igazán Kende Péter, aki előadott egy szívszorító monológot arról, hogy számára „mennyire ijesztő, rátelepszik, szinte erővel nyomul belé” a bronzmadár látványa, és azt kérdezte a tanútól, hogy ő nem érzi-e ugyanezt. A magát látványosan bugyutának tettető Spisák kitérő válasza után egyre nyíltabban próbálta Kende is, majd sorban a vádlottak is elvi állásfoglalásra bírni a tanút. Pedig egyértelmű volt, hogy Spisák bármit is gondol a Turul-szoborról, nem fogja hagyni, hogy ráaggassák azt a bizonyos univerzális jelzőt.

Nem volt nehéz kitalálni, mi volt ezzel a vádlottak és védőjük célja. Talán jól jött volna nekik egy olyan „politikailag nem korrekt” mondatot kicsalni a tanúból, ami alapján utóbb „a jobboldali szélsőség áldozataként” lehetett volna feltüntetni a leköpött Noé Krisztinát. Így vált volna a szélsőbalos provokátorból varázsütésre a szélsőjobb agressziójának áldozata, amivel rohanni lehetett volna akár a nemzetközi sajtóhoz is, hiszen ilyen hírekre mostanában nagy a kereslet. Akár még fizetnek is érte.

Ítélet később várható.
Taps balról, függöny.