Gyurcsány és az IMF: éjjel érezték a támadást

Az MNO többek között parlamenti jegyzőkönyvek segítségével idézte fel, milyen módon tárgyaltak az IMF-fel Gyurcsányék.

„Nagy utat tettünk meg az elmúlt kettő esztendőben; nem könnyű utat, de végül elérkeztünk oda, ahova 2006-ban kitűztük, hogy el szeretnénk érni. Az első számú szándékunk az volt, hogy ebben a kettő évben teremtsünk újra egyensúlyt közpénzügyeinkben, teremtsünk stabil alapot a következő évekre. A pár héten belül az Országgyűlésnek benyújtásra kerülő költségvetés, a 2009. év költségvetése azt fogja mutatni, hogy amit Magyarország eldöntött 2006-ban, e tekintetben elérte” – mindezt Gyurcsány Ferenc mondta napirend előtti felszólalásában, a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i összeomlásának a napján.

Október 6-án Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter már arról beszélt, hogy „ennek a válságnak az elsődleges nagyobb hullámai, viharai talán elülnek, és Magyarország szempontjából megnyugtató hír az, hogy az elmúlt két év erőfeszítése és sokszor áldozatai eredményeként Magyarország ma stabil, és biztonsággal tekinthet a nehezebb nemzetközi gazdasági viszonyok elé”. Ezen a héten a budapesti tőzsdeindex egyébként 23,58 százalékkal esett.

Éjszaka döntötték el

„Tájékoztathatom önöket, hogy Magyarország a nemzetközi pénzügyi válság első hullámának támadását elhárította. Fontos hangsúlyoznom, hogy a támadás első hullámáról van szó. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy azok, akik támadást indítottak az ország pénzügyi rendszere ellen, ilyen gyorsan nem fogják feladni” – erről már Gyurcsány beszélt a parlament előtt október 13-án. A bukott miniszterelnök beszédében ekkor tűnt fel először a valutaalapra való hivatkozás is.

„Csütörtökön éjszaka, amikor ezt a támadást érzékeltük, akkor abban állapodtunk meg, hogy a pénzügyminiszter úr az Európai Unióhoz, a jegybankelnök úr pedig a valutaalaphoz fog fordulni azért, mert ha bennünket megtámadnak, akkor szövetségeseket kell gyűjteni; akkor barátokat kell gyűjteni, hogy mi meg azt üzenjük vissza azoknak, akik bennünket támadnak, hogy nem vagyunk egyedül. Csütörtök éjszaka óta a mai reggelig folytak az egyeztetések a valutaalap Magyarországért felelős vezetőivel – a valutaalap küldöttsége egyébként itt van Magyarországon – és az Európai Unió vezetőivel” – fogalmazott Gyurcsány.

A válság közepette is növekedésről beszéltek

Mindezek fényében meglepőnek hatott Gyurcsány és Veres János október 17-i bejelentése, miszerint 2009-ben növekedni fog a GDP. A pénzügyminiszter szerint a gazdasági növekedés 1,2 százalékos lesz, a 3,9 százalékos infláció mellett. A miniszterelnök a 13. havi nyugdíj megőrzését ígérte. A lepel végül október 27-én hullt le, amikor Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója közleményben tudatta, hogy egyeztetve az Európai Unióval a szervezet átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal lépések egész soráról, amelyek erősítik a hazai stabilitást, hosszú távon pedig javítják a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

Október 29-én kiderült, hogy Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap, erről egyezett meg a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az EU. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. A IMF bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal, míg az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítségről döntött. A kormányfő megerősítette, a megállapodás a 2010-ig terjedő választási időszakra, azaz 17 hónapra szól, valamint kijelentette, a valutaalap óvatosságra, visszafogottságra intette az országot a költségvetés tervezése kapcsán, továbbá arra, hogy ne költekezzen túl.

Gyurcsány rájött valamire

„Ez a válság nem Magyarországon indult, nem itt keletkezett, de kétségtelen, hogy vannak olyan tényezők, amelyek miatt Magyarország számára súlyosabb és messzebb mutató kockázatokat jelentett” – hangsúlyozta Gyurcsány november 3-án a parlamentben. Majd ezután megnevezte azokat az okokat, amelyek miatt hazánknak nemzetközi segítségre volt szüksége. Ezek közül egyet érdemes kiemelni, ami a mából visszanézve különösen érdekesnek hat.

Gyurcsány szerint ami sajátosan magyar, hogy hazánkban a vállalatok és a lakosság jelentős része az elmúlt években egyre inkább devizában adósodott el. Különösen igaz ez az utolsó egy-másfél évre, amikor már ráadásul nem nagyon voltak hosszú lejáratú devizahitelek – tette hozzá. „De mintha mi sem történt volna, folytatták ugyanezt a magatartást nagyon sokan, Magyarországon egy euró megtakarításra öteurónyi hitel jut.”