A modern épületek élettartamának nemcsak fizikai tulajdonságai, állékonysága szab határt, hanem erkölcsi amortizációja is. Pedig Finta Józsefet az egekbe díjazták 1971-ben, amikor bravúros gyorsasággal, a tervezéssel és kivitelezéssel együtt 13 hónap alatt készült el a Volga szálló. A rohammunkát a vadászati világkiállítás augusztus 27-i kezdete indokolta. Finta úttörő volt az előregyártott panelekből konstruált szállodaépítés dolgában. A Volga példája ragadós volt, Prágában és más szocialista országban is építettek hasonlókat. A tízemeletes hotel 308 szobájába 732 ágy került, megfelelve a támasztott elvárásoknak. A szűkös és sötét szobák egy 150 centiméter széles folyosóra nyíltak, de hogy a panel feeling ne legyen annyira erős, Fintáéknak sikerült rávenni a házgyárat arra, hogy legalább a loggiák mellvédjei különbözzenek a külvárosi munkásraktáraknál megszokottól. Így jött létre a korabeli tengerparti szállodákat idéző összkép, jóllehet a Váci út nem kimondottan olyan, mint egy homokos plázs, de a budai hegyek mögött eltűnő nap (amíg el nem takarta a vizafogói lakótelep) azért adhatott némi kárpótlást a vendégeknek.
Voltak, akik szerették
Az elmúlt évtizedben Ibis Budapest Váci út néven működő szállodát az építészszakma valamiért mégis nagyra értékelte. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az előtte fekvő alacsony, kiszolgáló funkciójú, úgynevezett lepényépülettel együtt 2000-ben védetté javasolta nyilvánítani, mint „a 20. század jelentős építészeti alkotását”. Ez az óhaj aztán valamiképpen lekerült a napirendről. Bár az esztétikai minőség és építészeti jelentőség témájában el lehetett volna vitatkozni, a szálló sorsát végül a gazdaságosság könyörtelen számai döntötték el.
A túl alacsony szolgáltatási színvonal miatt legfeljebb két csillaggal büszkélkedhetett: mivel klimatizálni nem lehetett, nyáron kellemetlenül meleg volt az épület, télen pedig a fűtési költség volt túl nagy. A panelszerkezet miatt nem volt lehetőség a belső falak áthelyezésére, így sem a szobákat, sem a közösségi tereket nem lehetett az igényekhez igazítani. A francia–magyar tulajdonos, az Accor-Pannonia Hotels Zrt. 2009-ben jutott arra a felismerésre, hogy az Ibist nem lehet tovább gazdaságosan üzemeltetni. Úgy döntöttek, hogy lebontják, és építenek a sarki telekre egy új, legalább háromcsillagos, nagyjából 200 ágyas városi szállodát, melyhez a helykihasználás érdekében irodaház kapcsolódik. A kerületi önkormányzattal együttműködve új szabályozási tervet dolgoztak ki, majd saját költségükön tervpályázatot írtak ki. Itt Finta József látványtervei nyertek, így négy évtized után déja vu érzése lehetett volna a neves építésznek, amikor nekilát ugyanannak a feladatnak.
Nem rajta múlott, hogy most mégsem az ő tervei valósulnak meg. 2010-ben Párizsban úgy döntöttek, hogy szállodaépítés helyett inkább eladják az ingatlant (az eladási ár üzleti titok). A vevőt, a Futureal ingatlanfejlesztő céget semmi sem kötelezi arra, hogy a pályázati nyertessel terveztesse meg az általa felépítendő épületet, nem is így tett. Finta helyett tervpályázat nélkül az egyébként szintén rangos, számos hazai és nemzetközi referenciával bíró 3h építészirodát bízták meg az Ibis helyén emelendő épület megtervezésével. A Gunther Zsolt és Csillag Katalin nevével fémjelzett tervezőiroda egy 23 ezer négyzetméteres, magas színvonalú irodaház megalkotására kapott megbízást, mivel a szálloda mint funkció az új befektetőnél kikerült a programból.
A főépítész elégedett
A tervezők előtt álló feladat jelentős. Az Angyalföldön kialakuló irodanegyedben az épületegyüttes elhelyezkedése miatt meghatározó lesz. A tervezők egy három szárnyból álló épületet álmodtak ide, amelyet ha felülnézetben egy kacsalábnak képzelünk el, akkor elmondhatjuk, hogy a ujjakat összekötő felülvilágítós-zöldtetős úszóhártyák alatt nyilvános terület, konkrétan kávézó kap helyet, amely a maga teraszával kapcsolódhat a kialakítandó parkocskához mint közösségi térhez. A kávézó alapterülete a „plázastop törvény” miatt sajnos nem lehet nagyobb 300 négyzetméternél.
Természetesen tárgyaló- és konferenciatermek is lesznek a felső kategóriás irodaépületben, amelyről kérdésünkre a kerületi főépítész nagy elégedettséggel szólt. Arató György úgy véli, a tervezők városképi szempontból igen jó érzékkel oldották meg a feladatot. Az épület leköveti a Váci úton már megvalósult irodaházak alkotta térfalat, amelyet kellő módon ráfordít a Dózsa György útra mégpedig úgy, hogy egyfajta átmenetet képez az ottani alacsonyabb épületek felé. Ezt a „kacsaláb” magasságának fokozatos csökkenése (8-7-6 emelet) éppúgy, mint a homlokzat fokozatos légiesből tömbszerűvé válása érzékelteti. Úgy látja, a tervezők kellő alázattal viszonyultak az építészeti környezethez, így egy azzal harmonizáló épületterv született.
A főépítész örömmel nyugtázza azt is, hogy sikerült az önkormányzatnak a beruházóval egy településrendezési szerződést kötnie, így az építési telek és a Váci út–Dózsa György út közötti, önkormányzati tulajdonú, ma ronda aszfalttal fedett, széles járdafelületet is a sajátjával együtt parkosítja, amivel a beruházó – ha nem is teljesen önzetlenül, hiszen érdeke a szép környezet – 20 millió forintos többletköltséget vállalt magára.
Máris félig kiadva
Kérdés, hogy vajon mi szükség lehet egy újabb irodaházra Budapesten, amikor már ma is igen sok új iroda áll kiadatlanul, de a Futureal projektigazgatója, Berki János nem aggódik. Kérdésünkre elmondta, hogy a 2014-ben elkészülő épület felét a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég már tíz évre le is foglalta magának abból a célból, hogy ide helyezze át budapesti központját. Mivel a sarok annyira jó helyen van, nem lesz gond a másik ötven százalék bérbeadásával sem, melyről már tárgyalnak a leendő ügyfelekkel. Ráadásul célul tűzték ki, hogy a szintén általuk épített Corvin Irodákhoz hasonlóan megszerzik a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method), a világszerte használt vezető környezettudatos épületminősítő rendszer „very good” vagy „excellence” minősítését. Az a kérdés, hogy „mennyire legyen zöld az épület”, a beruházási költség és az üzemeltetési hozadék figyelembevételével éppen a jelenlegi tervezési fázisban dől el – tájékoztatott, de minimum elvárás szerint teljesítik a BREEAM „very good” szintet.
Egy biztos: a szürke zónából lassan üzleti negyeddé átalakuló Váci út e fontos csomópontja a mainál jóval impozánsabb lesz. Most már csak az a kérdés, hogy a fővárosi kezelésű, ma félig leszakadt álmennyezettel, alkoholistákat vonzó büdös kocsmával és húgyszagú vizeldével és fetrengő hajléktalanokkal jellemezhető metróaluljáró mikor igazodik az irodaházak nívójához.