Közlése szerint a bizottság ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy javítani kell a terminális állapotú (elsősorban daganatos) betegek fájdalomcsillapításának jelenlegi helyzetén, például az ellátóhelyek kapacitásának növelésével, a magyarországi hospice hálózat fejlesztésével és a kezelés színvonalának emelésével. Az egészségügyi államtitkárság a bizottság megállapításai alapján cselekvési tervet dolgoz ki, amelynek lényegi elemeként az orvos- és szakorvosképzésben is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a végstádiumú betegek tüneteinek kezelése, az úgynevezett palliatív medicina külön szakorvosi képesítést kap – fejtette ki a miniszter.
Utóbbi kapcsán Réthelyi Miklós leszögezte: a palliatív ellátás az eutanáziának sem az aktív, sem a passzív formáját nem jelenti. Annak nem célja az élet meghosszabbítása vagy megrövidítése, hanem a haldokló szenvedéseinek csökkentése a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett – tette hozzá. Réthelyi Miklós közlése szerint tavaly november végén kért fel egy háromtagú – majd egy további szakértővel kiegészült – ad hoc bizottságot, hogy tekintsék át a terminális állapotú betegek kezelését, különös tekintettel a fájdalomcsillapítók, azon belül is a kábító fájdalomcsillapítók alkalmazására. A négytagú bizottság munkájában Sótonyi Péter akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke, Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének általános igazgatóhelyettese, Embey-Isztin Dezső, az Országos Onkológiai Intézet Fájdalomcsillapítási Ambulancia főorvosa, valamint Muszbek Katalin, a Hospice Társaság elnöke vett részt.
A miniszter kiemelte: bár a bizottság megállapította, hogy a végstádiumú betegek fájdalomcsillapításának jogi környezete rendezett, a szabályok érvényesítése sokszor nehézségekbe ütközik, elsősorban amiatt, hogy a „társadalmi köztudat” nem mer a halál kérdésével foglalkozni. A bizottság ennek kapcsán arra jutott, a társadalom egészének megismertetése szükséges a halálközeli állapot kezelésének lehetőségeivel, az ebbe az állapotba kerülők ismerjék választási lehetőségeiket, hogy a halálközeli ellátásokhoz kapcsolódó félelmek és félreértések eloszlathatóak legyenek, a társadalom a halállal kapcsolatban „közfelfogást” alakítson ki. Embey-Isztin Dezső a sajtótájékoztatón leszögezte: a végstádiumú betegek fájdalomcsillapítása kulcsfontosságú. Mint mondta, amíg valakinek fájdalmai vannak, egyéb kísérő tüneteket elhallgathat. Ezért fontos tudni, „megvannak a lehetőségek, hogy tisztességesen tudjuk csillapítani a betegek fájdalmát, amelynek során a törvény rendelkezéseinek betartása nem lehet probléma” – fogalmazott.
Ismert, 2011 novemberében derült ki, hogy állítólagos morfintúladagolások ügyében nyomoz a rendőrség az Uzsoki utcai kórházban. Az intézményből kórlapok is eltűntek, melyeket – egy kivételével – később megtaláltak. Az MTI megkeresésére szerdán a BRFK annyit közölt: a nyomozással kapcsolatban továbbra is a rendőrség hivatalos – tavaly november végén kiadott – közleményét lehet „irányadónak” tekinteni. Az ügyben jelenleg szakértői vizsgálatok zajlanak – tették hozzá.
Réthelyi Miklós szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte: a szakértői bizottság nem az Uzsoki-üggyel kapcsolatban, hanem azt követően alakult. A kórházban történtekkel kapcsolatos kérdésekre sem a miniszter, sem Embey-Isztin Dezső nem kívánt érdemben reagálni, mivel a rendőrségi, igazságügyi vizsgálat jelenleg is zajlik. Embey-Isztin Dezső ugyanakkor bírálta az ügy alapjául szolgáló orvosi szaklapban megjelenteket, amelyek – véleménye szerint – nem lettek kellőképpen ellenőrizve. Azt javasolta, hogy ezen „cikk” szerzője jöjjön vissza külföldről és személyesen vállalja az általa megfogalmazottakat.
