Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az MTI-nek, hogy az utóbbi időben rengeteg volt a találgatás és a bizonytalanság, ennek „forintban mérhető volt a vesztesége”, számítások szerint havonta 10 milliárd forint veszteséget okozott a hozamfelárak emelkedése amiatt, hogy csúszott a hiteltárgyalások megkezdése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val – mutatott rá.
Úgy fogalmazott, most már „fellélegezhetünk”, mert bár a bizottság csak szerdán foglalkozik a folyamatban lévő magyar ügyekkel, de ha Barroso „most sok mindenre rábólintott”, jó esély van rá, hogy a bizottság is így tesz.
A hiteltárgyalások megkezdésének időpontjáról azt mondta, az EU „átpolitizáltabb”, az IMF inkább kivárja az uniós álláspontot. Úgy látja, a brüsszeli tárgyalás sikeréhez az is hozzájárult, hogy a kormány bemutatta a második Széll Kálmán-tervet, amely ismét bizonyítja elkötelezettségét a költségvetési hiány három százalék alatti tartásához.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az, hogy mennyiben ítéli tarthatónak a költségvetési hiányt az EU, attól is függ, hogy az új típusú adók eurokonformak-e, és beindul-e a gazdasági növekedés. Megjegyezte, Orbán Viktor „optimista, reméljük, realista” azt illetően, hogy 2013-tól megindul a dinamikus gazdasági növekedés.
Vida Krisztina szerint az ügyben mind az EU és az IMF, mind pedig Magyarország engedett. Magyarország a médiatörvény ügye óta folyamatosan nyitottnak mutatkozott, a kritikák nagy részével egyetértett, és „gyors változtatásokkal” reagált rájuk – mondta. Az elemző elvi kérdéseknek nevezte azokat a témákat – a jegybankelnök esküjének, fizetésének és a bírák nyugdíjazásának kérdését –, amelyekben a kormány ragaszkodik az álláspontjához.
A bizottság alighanem „belátta”, hogy a kötelezettségszegési eljárások „nem olyan léptékűek”, hogy miattuk tovább kellene halasztani a hiteltárgyalások megkezdését – hangsúlyozta, hozzáfűzve: „kiegyensúlyozott kompromisszum” született.
Izmosodik a forint
Az Orbán–Barroso megbeszélésnek, illetve az Olli Rehn pénzügyi biztos által tett bejelentésnek köszönhetően egyébként a kora reggel óta a térségbeli devizákat meghaladó mértékben erősödő forint a délutáni órákban tovább növelte nyereségét. Miközben a forint keddi nyitásához képest 1,50 százalékkal erősödött az euróval szemben, a lengyel zloty 0,23 százalékkal, a cseh korona 0,38, a román lej pedig 0,04 százalékkal.
Az eurót a hétfő esti 299,43 forint után kedden délután háromnegyed hatkor 294,11 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. A svájci frankot kedden délután 245,00 forinton jegyezték a hétfő esti 249,10 forint után, míg a dollár 222,80 forinton áll az előző esti 228,07 forint, a japán jen pedig 2,7434 forinton a hétfői 2,8097 forint után.
Meredeken lefelé
Meredeken csökkent a keddi londoni kereskedésben a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása azokra a jelzésekre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök keddi brüsszeli találkozóján előrelépés történt az IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló tárgyalások ügyében. Bővebben >>>
