Nem Magyarország a célpont

Nem Magyarország a célpont, mi a törvényeket nézzük – mondta az Európai Tanács főtitkára.

Értékelik a magyar kormány lépéseit, de továbbiakra van szükség – közölte Jaglnad, miután tárgyalt a Velencei Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről Orbán Viktor kormányfővel és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel.

Több ponton is aggályosnak tartják a bírói reformot, az egyházügyi és a médiatörvényt. A kormány azonnal reagált a felvetésekre, de jelezte: bizonyos kérdésekben ragaszkodnak a magyar állásponthoz.

Az Európa Tanács nem uniós szervezet, de szoros kapcsolat van a két testület között. Ajánlásokat fogalmazhatnak meg.

A főtitkár az m1-nek adott interjúban elmondta, alapvetően a bírósági reformot érintő törvényekről beszélgetett Orbán Viktorral és a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, Navracsics Tiborral, de a médiatörvény és az egyházi törvény is szóba került.

Jagland szerint a bírósági törvénnyel az a gond, hogy a bírósági hivatal elnökének kezében túl sok hatáskör van, de úgy véli, ebben a kérdésben meghallgatásra talált az Európa Tanács. A médiatörvénnyel pedig az a baj, hogy a Médiatanács elnökének kezében sok büntetési jogkör van, ugyanakkor itt is van előrelépés.

Miért épp Magyarország?

Arra a kérdésre, miszerint Európa különböző országaiban eltérő szabályozások vannak érvényben ezeken a területeken is, és miért éppen a magyar szabályozást kifogásolják, Jagland azt válaszolta: ennek az az oka, hogy Magyarország az elmúlt időszakban sok törvényt fogadott el.

Megemlítette az új Alaptörvényt és számos sarkalatos törvényt. A főtitkár szerint ez teljesen megszokott folyamat, minden országban vizsgálják az új törvényeket. „Azt kell megérteni, hogy nem Magyarország a célpont, mi a törvényeket nézzük, ahol pedig relatíve sok új törvényt fogadnak el, ott többet vizsgálódunk, ez nyilvánvaló, pláne ha az alkotmány is új, és kétharmados törvények is születnek.”

Jagland azt is elmondta, hogy ez igazából nem is vizsgálat, ők csupán tanácsokat adnak, ajánlásokat tesznek. „Mi nem erőszakolunk senkire semmit, segíteni akarunk Magyarországon is.”

A főtitkár szerint teljesen valótlan az az állítás, miszerint ez nem is igazán szakmai, hanem elsősorban politikai konfliktus Magyarország és az Európai Unió, valamint a Velencei Bizottság között. Szerinte az Európa Tanácsnak éppen az az előnye, hogy európai mérték alapján vizsgálódik, ebből fakadnak a javaslataik is.

Építő, előremutató hozzáállással viszonyul Orbán Viktor az Európa Tanácsnak (ET) a bírósági reformmal kapcsolatos kifogásaihoz – mondta Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapnak. Jagland a FAZ csütörtöki számában megjelent beszámoló szerint elmondta: Orbán „nagyon konstruktív” módon reagált az ET bírálatára. A „jó úton haladunk” – fogalmazott Jagland a miniszterelnökkel és a kormány több tagjával folytatott szerdai, budapesti megbeszélését követően. Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy bárki is kívülről akarna Magyarországra kényszeríteni szabályokat, hiszen a reformmal kapcsolatos bírálatok olyan kötelezettségekre vonatkoznak, amelyeket „Magyarország vállalt azzal, hogy belépett az ET-be”. (MTI)

Nincs bal- és jobboldal

A főtitkár szerint teljes képtelenség az a felvetés, hogy az európai baloldali pártok indítottak kampányt a magyar kormány ellen az említett törvények kapcsán, és a kifogások ennek a kampánynak a részét képeznék. Jagland közölte, az Európa Tanácsban – amelynek tanácsadó szerve a Velencei Bizottság – nincs baloldal meg jobboldal. „Ez teljesen politikamentes szervezet, amely az európai normák betartását vizsgálja valamennyi tagállamában, semmi többet. Azt, hogy az egyes országok törvényei mennyire tisztelik az emberi jogokat Európában” – hangsúlyozta Jagland.

A kormány már korábban bejelentette, hogy elfogadja a Velencei Bizottság ajánlásait. A bírák nyugdíjazását pedig nem egyszerre, hanem fokozatosan vezetik be. Arra a kérdésre, hogy ezt elfogadja-e az Európa Tanács, a főtitkár így válaszolt: „a bírák nyugdíjkorhatárának kérdése az Európai Unió elvárásai közé tartozik. Egyébként azt tudni kell, hogy az uniónak egy sor olyan kérdésben nincs kompetenciája, amelyekről most megbeszélést folytattam a miniszterelnök úrral és az igazságügyi miniszterrel”. Majd hozzátette, ennek következtében az Európai Unói számos kérdésben az Európa Tanács álláspontjára támaszkodik. „Tudomásul kell venni, hogy az unió joga nem fed le mindent, ami a jogalkotást illeti, ezért a mi szervezetünk siet ilyenkor a tagállamok segítségére tanácsaival.”

Ez mind Magyarországért van

Jagland úgy nyilatkozott, nagyon konstruktív megbeszélése volt a magyar vezetőkkel. „A miniszterelnökkel igen hosszan beszélgettünk, s nagyon hasznos tárgyalásom volt az igazságügyi miniszterrel is, és remélem, eredményes is. De ez mind Magyarország érdekeit szolgálja” – hangsúlyozta a főtitkár.

Szakmai párbeszéd folyik

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Az Estében elmondta, hogy az Európai Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal szakmai párbeszéd folyik. „Ajánlásokat tesznek, mi pedig megpróbáljuk megmagyarázni a saját álláspontunkat. Sokszor elmondtuk, hogy Magyarország nem próbál ideáltipikus ország lenni, azt szeretnénk, ami a magyar hagyományoknak, a magyar embereknek és az általunk támasztott elvárásoknak meg tud felelni.”