„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.” Ez a mondat abban a két éve, 2010. május 31-én elfogadott és Kövér László, valamint Semjén Zsolt által jegyzet törvényjavaslatban szerepel, amely A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet kapta. Sólyom László akkori köztársasági elnök alá is írta június 3-án a javaslatot, így másnap, a trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulóján életbe is lépett a törvény, amely kimondta azt is: június negyedike a nemzeti összetartozás napja.
A szocialisták erre is nemmel szavaztak
Az Országgyűlés május 31-én szavazott erről, a Fidesz és a kereszténydemokraták, valamint a Jobbik igenjei mellett csak Juhász Ferenc (MSZP) és Schiffer András (LMP) szavazott hasonlóan. A Lehet Más a Politika frakciója tartózkodott, a Magyar Szocialista Párt tagjai pedig a nem mellett döntöttek. Ugyanis szerintük a kezdeményezés „rontja Magyarország jószomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. A szocialisták amúgy több módosítót is beadtak: kifogásolták például a törvény preambulumában szereplő utalást Istenre mint a történelem urára, és azt is szerették volna elérni, hogy az „egységes magyar nemzet” helyett szerepeljen az „egységes magyar kulturális nemzet” kifejezés. A jobbikosok pedig egy történelmi Magyarországot formázó, aranyozott kitűzőt adtak azoknak a képviselőknek, akik megjelentek a Ház június negyedekei ülésén. A szocialistákat egyedül Szili Katalin képviselte, a meg nem jelent baloldaliakat Novák Előd alelnök hungarofóbnak nyilvánította.
Törvény a kettős állampolgárságról
Az emléknap körül kialakult nemzetközi és hazai vita ugyanakkor nem értelmezhető a pár nappal korábban lebonyolított kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat megszavazása nélkül. Erre a javaslatra csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Szanyi Tibor mondott nemet, a többi szocialista képviselő vagy tartózkodott, vagy nem tartózkodott az ülésteremben. Szlovákiában ellentörvényt fogadott el az akkori soviniszta–szociáldemokrata koalíció, alkotmányellenes javaslatuk értelmében, aki felveszi a magyar állampolgárságot, az automatikusan el is veszíti ezzel a szlovákot. A Fico–Slota-kabinetet váltó, Radicova vezette, a Híd-Mostot is soraiban tudó liberális–konzervatív kormány ugyan megígérte, hogy felülvizsgálja a szigorú törvényt, ennek dacára azonban többen – köztük 99 évesen Tamás Aladárné – elveszítették szlovák állampolgárságukat.
Idehaza 2010-ben már nem ismétlődött meg az a 2004-es hisztériaáradattal járó kampány, amelyben például Székelyudvarhelyen nyomtatott brosúrákon biztattak a nemmel való voksolásra, vagy amikor azzal érveltek a kettős állampolgárság elutasítása mellett, hogy előfordulhat akár az is, hogy ha nyernek az igenek, akkor idős erdélyi, vajdasági magyarok a számukra is ingyenessé váló magasabb színvonalú ellátás miatt itt keresnek gyógyulást fájdalmas betegségeikre.
260 ezer igénylő
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának tájékoztatása szerint már több mint 260 ezren kérték az elmúlt év január 3-ától a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás segítségével, közülük már több mint 170 ezren letették az állampolgársági esküt. Érdekesség, hogy ebből közel 40 ezer kérelem Csíkszeredáról érkezett, ott tették le a legtöbb esküt is. Az államtitkárság arról is tájékoztatta lapunkat, hogy „továbbra is nagyon sokan szeretnék a magyar állampolgárságot meg/visszaszerezni”, erre az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, a bevándorlási és állampolgársági hivatalokban, valamint a kormányablakoknál és a külképviseleteknél van mód. Sok helyen nemzeti ünnepekkel vagy a település napjával kötik össze az ünnepélyes alkalmat, különösen, ha testvértelepülésekről van szó.
Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát – mondta Répás Zsuzsanna a kabinet kétéves évfordulója alkalmából adott interjúban.>>>
Egy korábbi interjúban a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár leszögezte: szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában a kormányváltással, az irányváltás legmarkánsabb jelei között említve az egyszerűsített honosításról és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényeket.>>>
