A házelnök emlékeztetett arra: csaknem egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát, tízből három magyar ember pedig idegen ország fennhatósága alá került. „A történelmi veszteségek közepette azonban annak történelmi lehetőségét is elnyertük, hogy felismerjük, egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg” – hangsúlyozta Kövér László, aki az ülésen köszöntötte a határon túlról érkezett közösségek képviselőit is.
A politikus szerint pontosan tudnunk kell, mit élt túl a nemzet a történelme során. A mai magyaroknak, akik túlélték a világháborúkkal, bolsevik forradalommal, megszállásokkal, árulásokkal, gázkamrákkal, kommunizmussal terhelt 20. századot, tudniuk kell, hogy napjainkban elsősorban a magyarság szellemi léte a tét – fogalmazott.
Nincs határon inneni vagy túli magyar, csak magyar ember van
Hozzátette, a szellemi honvédelem feladata ma, hogy közösségek építésével megőrizze a nemzet szellemi létét. Öntudatos európaiak is csak akkor lehetünk, ha öntudatos magyarok vagyunk – mutatott rá a házelnök, hozzáfűzve: ez a nap mindazoké, akik úgy gondolják, mindenekelőtt magyaroknak kell lennünk, és csak utána jobboldaliaknak, baloldaliaknak, konzervatívoknak vagy liberálisoknak; azoké, akik úgy gondolják, nincs határon inneni vagy túli magyar, csak magyar ember van. Minden magyar ember felelős minden magyar emberért – zárta parlamenti beszédét Kövér László. (A házelnök lesz a Hír TV Rájátszás című műsorának vendége 20.05-től.) Ezt követően letette az esküt Varga Mihály, az EU/IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.
Az MSZP felülírta korábbi álláspontját?
Az esküt követően Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: szerinte az összetartozás lényege, hogy „éljen mindnyájunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jó szándék”. Hangsúlyozta: senkit nem lehet kizárni az összetartozásból, de bárki ki tudja magát zárni ebből a saját magatartásával. Harrach Péter ezután ünnepről beszélt, amikor Novák Előd (Jobbik) bekiabálta: „nem ünnepelünk”. „Nem Trianonról beszéltem, hanem az együttműködésről” – reagált erre a kormánypárti politikus.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában kitért arra, hogy tüntetőleg nem voltak jelen az MSZP-frakció tagjai az Országgyűlésben tartott megemlékezés alatt. Reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépésével az MSZP nem írta felül a korábban a kettős állampolgárság kapcsán már képviselt álláspontját egyfajta „nemzeti minimum” elfogadásáról.
Németh: Igenis ünnepelünk
Szabó Tímea (LMP) átpolitizált, döntően a jobboldal által kisajátított eseménynek nevezte a trianoni békeszerződés kapcsán tartott megemlékezéseket. A nemzeti összetartozás napja kapcsán az ellenzéki képviselő a szerbiai börtönben raboskodó temerini fiúk ügyéről beszélt. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában leszögezte: a magyar diplomácia kiemelt ügyként kezeli a temerini fiúk sorsát és a kormány támogatja a szerb államfő előtt fekvő kegyelmi kérvényt. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány elítéli az erőszakot, és „mivel a magyarverések szemmel láthatóan nem akarnak megszűnni a Vajdaságban” ezért határozottabb rendőri fellépést követel a kormány. Novák Elődhöz fordulva az államtitkár leszögezte: hétfőn „igenis ünnepelünk”, mert június 4. nem nemzeti gyásznap. Hozzátette, mindenki még most tanul ünnepelni, de ez a tanulás nagyon fontos, mert az így megtanult „összetartozás a jövő záloga”.
Molinót feszített ki a Jobbik
Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a trianoni békeszerződésben foglalt helyzet rendezéséig az tovább mérgezi majd Magyarország és szomszédai viszonyát. Hozzátette: a hétfői megemlékezéstől „szégyenletes és gyalázatos módon távol maradó kommunisták mellett Trianonban gyökerezik” az ország minden baja. Szávay István végül azt üzente „az elszakított magyar nemzettestvéreknek”, hogy tartsanak ki. A felszólalás végén a jobbikos képviselők két molinót tartottak fel az ülésteremben „önrendelkezést az elszakított magyaroknak” felirattal.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, hogy a kormány és a Jobbik céljai sok pontban közösek. Hozzátette: a kormány külpolitikailag legfontosabb célja a határon túli magyarok védelme, az ottani személyes és közösségi autonómiák biztosítása.
Botka a pedagógusnapról beszélt
Botka László (MSZP) a hétvégén lezajlott pedagógusnap kapcsán szólalt fel. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy 2012 júniusában senki nem tudja megmondani, hogy az önkormányzatoktól államosított iskolákat ki, miből és hogyan fogja üzemeltetni 2013 januárjától. Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában szinte hagyománynak nevezte, hogy „vezető, vagy kevésbé vezető szakszervezetek” pedagógusnapon népszerűség-növelő nagygyűlést tartanak. Szerinte ezek a szakszervezetek és az ellenzéki pártok „káoszt vizionálnak ott, ahol rendezett munka folyik, és aggodalmat, ahol esetleg csak bizonytalanság van”. A kormány törvények egész sorával próbálja rendezi az MSZP-kormányok által 2002-ben építeni kezdett káoszt és rendetlenséget – mondta.
Rogán Antal fideszes frakcióvezető arról beszélt, hogy a határon túli magyarok ügyét a Fidesz mindig „közös dolgaink” egyik legfontosabbjának tekintette. A kormánypárti politikus élesen bírálta az MSZP-t a nemzeti összetartozás napja kapcsán tanúsított magatartása miatt. Leszögezte, a határokon belül is fontos a nemzeti összetartozás a kormánynak, ezért fontos kimondani: a kormány „mindig készen áll arra, hogy megvédje zsidó, német, cigány, szerb honfitársainkat éppen úgy, mint a határon túliakat”.
Megmaradás
Korábban Semjén Zsolt a nap ifjúsági programjainak megnyitóján a Magyarság Házában azt hangsúlyozta, hogy a magyar megmaradásnak két feltétele van: a nemzet közjogi egyesítése és kulturális örökségünk megerősítése. Az emléknap reggel nyolckor a nemzeti lobogó Kossuth téri felvonásával kezdődött.
