Elkészült a vörösiszapper menetrendje

Szeptember 24-én lesz a katasztrófa ügyében indított büntetőper első tárgyalása a Veszprémi Törvényszéken.

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben.

A szerdai zárt ülésen mind a 15 vádlott megjelent a védőjével együtt. Köztük van a cég több jelenlegi és egykori vezetője – az elsőrendű vádlott B. Zoltán vezérigazgató –, továbbá egy gátőr is.

Dülkné Pintér Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék szóvivője az előkészítő ülést követően elmondta: meghatározták a tárgyalások menetrendjét, a büntetőpert november kivételével havonta öt napon át tárgyalják idén. Az első tárgyalássorozat szeptember 24-e és 28-a között lesz, azután október 15-étől 19-éig folytatódnak a tárgyalások. Korábbi közlés szerint a büntetőpert – amelyben az ügyészség 232 sértett és 132 tanú meghallgatását indítványozta – várhatóan több mint egy évig tárgyalják.

Kétóránként váltják egymást a tolmácsok

A szóvivő elmondta: Szabó Györgyi tanácsvezető bíró szerdán felvetette a vádtól való eltérés lehetőségét is, így a gondatlan közveszélyokozás vétsége halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésre módosulna. Hozzátette, hogy a büntetési tétel mindkettő esetében kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Tájékoztatása szerint a technikai egyeztetésen a bíró bejelentette, hogy védői helyettesítést nem fogad el a tizenöt terhelt között meglévő érdekellentét miatt. Szólt arról is, hogy a kilencedrendű vádlott esetében – aki német állampolgár – biztosítani kell tolmácsokat is, akik kétóránkénti váltásban dolgoznak majd.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője az ülés után elmondta: a védelem és az ügyészség között a szakértők kirendelésének ügyében megtörtént az első szóváltás. A nyomozó hatóság számtalan szakértőt rendelt ki, közöttük sokan úgynevezett eseti szakértők. A bíróság hivatalból felszólította az ügyészséget, hogy adja meg annak okát, miért nem az eljárási törvény szerinti igazságügyi névjegyzékbe vett szakértőket rendelt ki a nyomozás során – közölte az ügyvéd. Hozzátette, hogy az ügyész szavai szerint az igazságügyi szakértők szóban sorra utasították vissza a felkérést, ezért volt szükség az eseti szakértőkre.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a katasztrófahelyzetek megelőzhetők legyenek – hangsúlyozta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője szerdán Zalaegerszegen, az új megyei vezető beiktatási ünnepségén. Kiemelte, hogy a katasztrófavédelemnek valamennyi veszélyes üzemmel, veszélyes szállítmánnyal, kritikus infrastruktúrával összefüggésben fontos hatósági jogosultsága és felelőssége van. A főigazgató a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság élére Egri Gyula tűzoltó alezredest nevezte ki, a volt igazgató, Wéber Antal a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője lett. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a beiktatási ünnepségen, levélben mondott köszönetet eddigi munkájáért Wéber Antalnak.

Az ügyvéd a védelem nevében kifogásolta, hogy az ügyészség nem adott lehetőséget a nyomozás során a szakértőkhöz intézett kiegészítő kérdésekre, ezért ezekre majd csak a tárgyaláson lesz lehetőségük. Elmondta, a kilencedrendű vádlott védője előterjesztette, hogy nem kapták meg a bizonyítási iratok német fordítását, ami lehetetlenné teszi a védekezést. A nyomozó hatóság további tanúk meghallgatását javasolta, a vádat a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján Fejes Péter korábbi Veszprém megyei főügyész képviseli – mondta Bánáti János.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.