A helyettes államtitkár sajtótájékoztatón jelezte, a módosítások semmilyen korábban vitatott pedagógiai iskolaműködtetési kérdést nem érintenek. Hozzátette: olyan módosításokról van szó, amelyek a költségvetési tervezéshez, az önkormányzati és közigazgatási rendszer átalakításához kapcsolódnak, és nem oktatásszakmai kérdésekhez. Példaként említette, hogy a járások megjelenése, az önkormányzatok központi költségvetési finanszírozásának megváltozása olyan változásokat hoz, amelyeknek hatása van a közoktatásra, köznevelésre.
Hoffmann Rózsa június 8-án közölte, hogy egy-két ponton várhatóan módosítani kell a köznevelési törvényt. Az oktatási államtitkár akkor azt mondta, hogy „szándékosan kerettörvényt alkottak”, amelyet most töltenek meg tartalommal.
2011. december 20-án fogadta el az Országgyűlés az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza.
Gloviczki Zoltán szerint a pénteken záruló tanév izgalmas, küzdelmes és példátlanul sikeres volt. Az eredményeket sorolva az oktatási törvények elfogadása mellett az új Nemzeti alaptantervet említette. Mint elmondta: dolgoznak a törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteken és kerettanterveken. Megalapozott, komoly készülődés indul 2013 szeptemberére, amikor az új kerettantervek alapján és a megújult tankönyvekből kezdődhet majd az oktatás.
A kormány május 16-án fogadta el a Nemzeti alaptantervet (NAT). Hoffmann Rózsa korábban beszámolt róla, hogy a NAT-ot nagy társadalmi egyetértés övezi. Az államtitkár június 6-án jelentette be, hogy együttműködik az oktatási államtitkárság és a Magyar Tudományos Akadémia a természettudományos kerettantervek kidolgozásában.
A Lánchíd Rádiónak Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója szintén úgy vélekedett: egységes a szakma a Nemzeti Alaptanterv legfontosabb kérdéseiben. Bővebben>>>
A kiosztott háttéranyag szerint az általános iskolákban 747 547 diáknak, középfokú képzésben 428 291 nappali tagozatos diáknak, valamint 157 856 pedagógusnak kezdődik meg péntektől a 11 hetes nyári szünet. Összehasonlításul közölték: a tanítási idő Németországban negyven hét, míg Hollandiában és Dániában 40-41 hétig kell iskolába járni. Magyarország 37 héttel az európai átlaghoz tartozik.
Nyáron 200 ezer diák vállal munkát
Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője azt mondta: tájékoztatót állítottak össze a diákmunka alapvető szabályairól, és a füzetet eljuttatták az összes oktatási intézménybe.
A kiadvány – amely elérhető a www.nav.gov.hu oldalon is – a kötelezettségek mellett tartalmazza a diákok jogait, és segítséget nyújt a megfelelő munkatípus kiválasztásához. Linczmayer megjegyezte: a rendelkezésre álló adataik alapján iskolaszövetkezeteknél mintegy 200 ezer diák regisztrált, hogy szeretne munkát vállani, ez azonban töredéke azoknak, akik nyáron valóban dolgozni fognak.
