Kövér: A földből élő ember volt a célpont + Videó

Kövér László szerint nem csupán azok a kommunizmus áldozatai, akiket megöltek, hanem azok is, akiket megnyomorítottak az eszme jegyében.

Rákosi Mátyás, Sztálin „legjobb magyar tanítványa” tízezreket semmizett ki és száműzött kényszermunkatáborokba, akiket kulákként bélyegzett meg a rendszer. Az osztályharc élesedésével, 1946-tól kezdődően gyakorlatilag bárkire rá lehetett nyomni a billogot, aki a kommunisták szemében szálka volt. A parasztság folyamatos zaklatásának az eszköze az ÁVH volt, elég volt egy hernyó a fán vagy a szántás nem megfelelő mélysége, s máris „padlássöpréssel”, börtönnel vagy internálással lehetett sújtani az illetőt és családját. Természetesen a propagandagépezet a parasztság felszabadításaként állította be a kommunisták rémtetteit: „Hogy mezőgazdaságunk elmaradottságát megszüntessük, falvaink és tanyáink életét magasabb szintre emeljük, hogy véget vessünk a nagygazda kulákok kizsákmányolásának, hogy dolgozó parasztságunk gazdasági felszabadulását és társadalmi felemelkedését teljessé tegyük, új úton kell továbbhaladnunk” – fogalmazott Erdei Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára.

Kulákmentes szövetkezetet

Az Országgyűlés idén március 26-án nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. Varga László kecskeméti országgyűlési képviselő kereszténydemokrata politikus indítványát 345 igen és 7 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A határozatban a parlament elítélte a magyar középparasztságnak a kommunista diktatúra idején történt kegyetlen üldöztetését és megkülönböztetését. Emellett javasolta: a kuláküldözésről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg egykori szenvedését.

Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédében hirdette meg a kuláküldözést. A következő öt évben a magyar középparaszti osztály, az a társadalmi réteg, amelynek szorgalmas munkája Kecskemétet „hírös” várossá tette, és amely a hazai települések megtartó ereje volt, gyakorlatilag megsemmisült.

E kettős kecskeméti vonatkozás késztette a Kecskeméti Református Ifjúsági Egyesületet arra, hogy kezdeményezze egy, a magyar gazdák emlékét megőrző alkotás felállítását. Az emlékmű Szemők Zsuzsa Kecskeméten élő szobrászművész alkotása, amelyet az egyesület a város támogatásából és közadakozásból állított fel.