Cseszregi Róbert ismertette: a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara ökológiai tanszékének kutatói által az almásfüzitői vörösiszap-tározó rekultivációjáról készített beszámoló szerint a tározó lefedése mesterséges talajjal, valamint növényzettel borítása megfelel a fitostabilizáció eljárásának, ezzel a vörösiszap biztonságos kármentesítése megvalósult.
Kiemelte: jelenleg a VII-es tározó mesterséges talajjal történő lefedésén dolgoznak, az összesen 76 hektáros terület háromnegyed része elkészült. A munkálatokat két-három év múlva fejezik be, amikor a teljes tározótérben található száraz vörösiszapot másfél méter vastagon beborítják a részben szennyvíziszapból készített mesterséges talajjal. A másik hat, összesen csaknem százhektárnyi területet jelentő tározó kármentesítése már évekkel ezelőtt befejeződött.
Nem kell hozzá hasznos termőföld
A vörösiszap lefedéséhez használt mesterséges talajt a cég maga állítja elő szennyvíziszapból és más hulladékok újrahasznosításával, így nem kell termőföldet elvenni más területről. A talajpótló anyag készítésének technológiája védett, megfelel a magyar és az uniós előírásoknak. A tározók karbantartását a kármentesítés befejezését követő 35 éven keresztül kell folytatnia a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek – ismertette a szóvivő.
Bemutatták azokat a monitoring kutakat is, amelyekkel a talajvíz összetételét folyamatosan vizsgálják. A tározók mellett 13 monitoring kút található, de az előírásoknak megfelelően a levegő és a fedőréteg állapotát is nyomon követik.
Cseszregi Róbert hangsúlyozta: a hatóságok adatai szerint a szálló por koncentrációja tíz éve az egészségügyi határérték alatt van, a cég munkájának eredményességét a dunaalmási és az almásfüzitői önkormányzat a közelmúltban határozatban ismerte el.
2010 októberében vörösiszap árasztotta el Ajka és Devecser környékét, mikor átszakadt a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának fala. A kármentesítés a mai napig nem fejeződött be teljesen.
