A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tevékenységét értékelve Navracsics Tibor azt mondta, ezekben az ügyekben az Európai Bíróság hoz majd döntést, de ez nem szokatlan, mivel az EU olyan nemzetközi szervezet, amelyben folyamatos a vita, és a konfliktusokat békésen és „intézményesítve” oldják meg. Kifejtette: eddig az adatvédelmi biztos esetével kapcsolatban kaptak hivatalos keresetlevelet, ebben a bizottság az ombudsman kijelölésének módját kifogásolta. A bírák nyugdíjazását illetően még nem kaptak keresetlevelet, de – mint mondta – a bizottság várhatóan az átmeneti idő rövidségét kifogásolja majd az új nyugdíj-szabályozási rendszerre való átállásban.
Ez év januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen: a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatban, a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően.
Ékes József (Fidesz) azt emelte ki, hogy meglátása szerint már lecseng a Magyarország elleni támadás az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban (ET). Ivanics Ferenc (Fidesz) azt hangoztatta, hogy az EU nem szuperhatalom, amelynek meg kell felelni és végre kell hajtani az utasításait, hanem egyeztető fórum, és a többi tagállam is így viszonyul hozzá. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy ET az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban benyújtott módosító csomaggal és a kormánnyal kialakított együttműködéssel nagymértékben elégedett.
Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke azt vetette fel, hogy az ET égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság kezdeményezheti Magyarország állandó monitoringeljárás alá helyezését. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy erről őszre halasztották a döntést. Az utóbbi hetekben az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elégedetten nyilatkozott az együttműködésről Magyarországgal, de ez politikai ügy, „pártvonalak mentén dől majd el”, indul-e ilyen eljárás – mutatott rá.
Navracsics Tibor beszámolójában kitért néhány több éve húzódó, a kormány által megörökölt esetre, így a Tobin-ügyre is. Közölte, kedden levelet írt az ír igazságügyi miniszternek, és ebben kifejtette sajnálatát, amiért egy mindenki által elismert bűncselekmény megtorlás nélkül marad. Emlékeztetett: 2000-ben a Magyarországon dolgozó ír Francis Ciarán Tobin elgázolt két kisgyermeket, ezért büntetőeljárás indult ellene, de amikor óvadék ellenében szabadlábra helyezték, visszatért Írországba, és a magyar hatóságok azóta sem tudják elérni az átadását. Az ír legfelsőbb bíróság nem átadhatónak nyilvánította és szabadlábra helyezte a férfit, mert az eset idején érvényes ír jogi szabályozás értelmében csak akkor adható át egy állampolgár, ha más ország hatósága elől megszökött, Tobin azonban óvadék ellenében távozott – idézte fel Navracsics.
A politikus megjegyezte: Írország azóta már megváltoztatta ezt a jogszabályt, de az erre az esetre nem vonatkozik. A miniszter azt is elmondta, Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős uniós biztost is megkereste, hogy vizsgálja meg, mit lehet tenni a közösségi jogalkotásban, hogy mással ilyen eset ne fordulhasson elő.
A miniszter megemlítette a francia–ír–magyar gyermekelhelyezési ügyet is, amelyben egy magyar anya a Franciaországban élő ír állampolgár apa belegyezése nélkül Magyarországra hozta gyermeküket. Amikor a magyar bíróság kiadhatónak ítélte a gyermeket, az anya a gyermekkel ismeretlen helyre távozott, végül a kislányt 2011 szeptemberében Franciaországba vitték, és véglegesen az apánál helyezték el – emlékeztetett a tárcavezető.
Megítélése szerint minden diplomáciai és nem diplomáciai eszközt igénybe vettek, hogy az anyának kedvezőbb döntés szülessen, de az édesanya a magyar és a francia jog szerint is jogellenesen hozta el a kislányt. Az eset a vegyes házasságok gyermekelhelyezési ügyeinek rendezetlenségére irányítja rá a figyelmet – mondta.
Navracsics Tibor beszélt Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének ügyéről is. Mint mondta, a vöröscsillag-perben a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága által kiszabott kártérítést végül a pártok költségvetési támogatásának terhére fizetik ki. Bővebben>>>
