Nem gyásznap, ünnep + Kép

Az Orbán-kormány egyik első lépéseként a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.

A szívbe zárt határok állandóak

Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.

Hétfőn reggel katonai tiszteletadással vonják fel Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth téren, közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.

Egy rendhagyó nap

A parlament ülése hétfőn a megszokottnál két órával korábban, délelőtt 11 órakor kezdődik. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy a határozathozatalokra már rögtön a napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk után sor kerül, vagyis a parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet. Kövér László házelnök napirendi javaslatának összeállításakor azokra a képviselőkre volt tekintettel, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek. A nemzeti összetartozás napjáról az Országgyűlésben is megemlékeznek, majd Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is esküt tesz.

Délelőtt a Magyarság Házában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait, a rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.

Délután fél ötkor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai. A harangzúgást követően az összetartozás almafáinak elültetése következik Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten. Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A színházszerető nagyközönség számára a darab októbertől lesz megtekinthető.

A közmédia műsorkínálata

Gazdag műsorkínálattal emlékezik a nemzeti összetartozás napjára a közmédia. Az MR1-Kossuth rádió június 4-ei egész napos programjába a környező országok magyarlakta városai, így Pozsony, Újvidék, Szabadka, Marosvásárhely és Lendva is bekapcsolódnak. A hely című riportműsor olyan településekre látogat el, amelyeknek a trianoni döntés ellenében sikerült kiharcolniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozzanak. A Közelről az egymáshoz közeli, de a határ két oldalán fekvő városok, települések gazdasági és kulturális kapcsolatait elemzi, a Határok nélkül magazin pedig az összmagyarság összetartozásának erősítésével és perspektíváival foglalkozik. Hétfőn a budapesti Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás közvetítésével veszi kezdetét az m1, az m2 és a Duna ünnepi műsora. Később – „egyharmadország” – Trianon-konferencia címmel egy dokumentumfilmet tűz műsorára a Duna Televízió.

A történelem – Trianon árnyékában

Az első világháborút követően a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919–20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át a magyar delegációnak, amely ezek olvastán lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

Törlesztés 30 éven át

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, s korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, valamint az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerződést, amelyet az 1921. július 26-i XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14–16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után Délvidéket.

A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. A világégést és ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét.