Magyarország számára 2010. május 31. óta június 4., az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napja a nemzeti összetartozás napját is jelenti. Az erről szóló törvény kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme„.
Színes programok, sok érdeklődő
Vasárnap a nemzeti összetartozás napja alkalmából ismét megnyitotta kapuit az Országház az érdeklődők előtt, a nap során előzetes regisztráció nélkül, szabadon látogatható volt a magyar törvényhozás épülete. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott közlemény szerint a programok rendkívül népszerűek voltak, a Kossuth Lajos téren több ezren, míg a Nyitott Parlament programon 17 óráig közel hétezren vettek részt.
A Kossuth téren Hazatértünk! mottóval egész napos, színes forgatag várta a látogatókat: volt határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, irodalmi beszélgetések és zenés programok kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, a határokat átívelő nemzeti összetartozásban, mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön valami egyedülállóan jóvá – ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára mondta a nagytétényi országzászlónál a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen szombaton.
Megpróbáltatások a jelenben
Az eseményen ott volt Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író is. Az egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet „szétszaggattak”, amelynek „egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak” és amelynek „sorait megtizedelték”. De Európában a magyar az a nemzet, amely elszakított részeinek megpróbáltatása a jelen történelme is.
A szívbe zárt határok állandóak
Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.
Hétfőn reggel katonai tiszteletadással vonják fel Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth téren, közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.
Egy rendhagyó nap
A parlament ülése hétfőn a megszokottnál két órával korábban, délelőtt 11 órakor kezdődik. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy a határozathozatalokra már rögtön a napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk után sor kerül, vagyis a parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet. Kövér László házelnök napirendi javaslatának összeállításakor azokra a képviselőkre volt tekintettel, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek. A nemzeti összetartozás napjáról az Országgyűlésben is megemlékeznek, majd Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is esküt tesz.
Délelőtt a Magyarság Házában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait, a rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.
Délután fél ötkor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai. A harangzúgást követően az összetartozás almafáinak elültetése következik Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten. Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A színházszerető nagyközönség számára a darab októbertől lesz megtekinthető.
A közmédia műsorkínálata
Gazdag műsorkínálattal emlékezik a nemzeti összetartozás napjára a közmédia. Az MR1-Kossuth rádió június 4-ei egész napos programjába a környező országok magyarlakta városai, így Pozsony, Újvidék, Szabadka, Marosvásárhely és Lendva is bekapcsolódnak. A hely című riportműsor olyan településekre látogat el, amelyeknek a trianoni döntés ellenében sikerült kiharcolniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozzanak. A Közelről az egymáshoz közeli, de a határ két oldalán fekvő városok, települések gazdasági és kulturális kapcsolatait elemzi, a Határok nélkül magazin pedig az összmagyarság összetartozásának erősítésével és perspektíváival foglalkozik. Hétfőn a budapesti Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás közvetítésével veszi kezdetét az m1, az m2 és a Duna ünnepi műsora. Később – „egyharmadország” – Trianon-konferencia címmel egy dokumentumfilmet tűz műsorára a Duna Televízió.
A történelem – Trianon árnyékában
Az első világháborút követően a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919–20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920. májusban adták át a magyar delegációnak, amely ezek olvastán lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Törlesztés 30 éven át
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, s korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, valamint az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerződést, amelyet az 1921. július 26-i XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14–16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után Délvidéket.
A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. A világégést és ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét.
