Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében kifejtette: a biztos hivatalból vizsgálta a vörösiszap-katasztrófa hátterét a jogbiztonság és az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében.
A vörösiszap-katasztrófa rávilágított: a hatályos jogszabályok szerint a katasztrófavédelem és a zöldhatóság nem vesz részt egymás eljárásaiban, a döntéseiket elszigetelten, a másik hatóság tevékenységétől függetlenül hozzák meg.
A biztos szerint a szakhatóságok mai közreműködésének rendszere nem kellően veszi figyelembe a több hatóság együttes döntését igénylő, bonyolult engedélyezési ügyeket, ezért a rendszer módosítását kezdeményezte. A komplex hatósági szemlélet hiánya az egészséges környezethez fűződő alapvető joggal kapcsolatos visszásságot okoz – áll a közleményben.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség – bár jogszabályi lehetősége lett volna rá – az ajkai timföldgyár működése során keletkező veszélyes anyagok jelenléte és mennyisége ellenére nem vonta be a katasztrófavédelmi szakhatóságot a 2005. április elsején indult egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba. „A katasztrófa súlyos következményeinek ismeretében elfogadhatatlan és az egészséges környezethez való joggal, az emberi életek védelmével, illetve a vagyonvédelemmel összeegyeztethetetlen, hogy a szakhatósági rendszer hatályos szabályozásában a jegyző, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóság csupán értesítendő hatóságként, nem pedig szakhatóságként vesz részt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg nincsen lehetőség arra, hogy az építésügyi, településrendezési követelmények szempontjai megfelelően érvényesüljenek.
Környezetvédelmi biztosíték
Szabó Máté szerint a környezetre veszélyes tevékenységek esetében kiemelkedően fontos, hogy már a tevékenység megkezdését megelőzően rendelkezésre álljon az esetleges környezeti kár kompenzációját biztosító pénzügyi forrás. A környezetvédelmi törvény ezért a környezethasználót környezetvédelmi biztosíték nyújtására kötelezi.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a részletszabályok megalkotását a jogalkotó 1995 óta elmulasztotta. A jogintézmény működéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak, ami szemben áll az egészséges környezethez való joggal, ezért a biztos a megfelelő garanciarendszert tartalmazó végrehajtási jogszabályok kidolgozására kérte a kormányt – írták.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
