A tapasztalatok szerint a betegség a leggyakrabban a téli-tavaszi hónapokban fordul elő. Az idén januártól március végéig 38, áprilisban három, májusban öt megbetegedés fordult elő. Júniusban és júliusban eddig egy-egy megbetegedésről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat. A megbetegedések szórványosak voltak, nem volt köztük járványügyi kapcsolat – írták.
Egy ideig tünetmentes
Kifejtették: a megbetegedés két formája az agyhártyagyulladás és a vérmérgezés. A kórokozóval fertőződöttek többsége azonban nem betegszik meg, csak tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot. A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2–10 nap. Az agyhártyagyulladás tünetei lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődnek. Idősebb gyermekeknél, illetve felnőtteknél kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség jelentkezik, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés.
A korai felismerés a beteg életét mentheti meg
Az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktériumok közül a meningococcus nyál útján – köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással – emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés néhány óra vagy egy-két nap alatt fejlődik ki. A korai felismerés a beteg életét mentheti meg – hangsúlyozta az ÁNTSZ, hozzátéve: a betegség hosszú távú megelőzésének a leghatékonyabb módja a védőoltás.
A megbetegedés gyanúja esetén a beteggel szoros kapcsolatban élők a betegség kialakulásának veszélye miatt, a rövid távú megelőzés érdekében antibiotikumot kapnak, amelyet a tisztiorvosi szolgálat ingyenesen biztosít azoknak, akik számára az indokolt. A beteg közvetlen hozzátartozói gyakran már a kórházban megkapják a megelőző gyógyszeres kezelést. Mindazok számára viszont, akik nem kerültek közvetlen kontaktusba, szoros kapcsolatba a beteggel, a megelőző gyógyszeres kezelés nem szükséges – közölte az ÁNTSZ.