Szembenézés a múlttal
Dénes Sándor, Nagykanizsa alpolgármestere (Fidesz–KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy az élet és a humánum nevében el kell utasítunk „minden erőszakot, bűnt és rémtettet, amelyet bármilyen diktatúra nevében is elkövettek a múltban”. Hasonló borzalom soha többé nem történhet meg, „nem fordulhat elő hogy embereket a származásuk, vallásuk vagy politikai hitvallásuk miatt üldözzenek, vagy gyilkoljanak meg”, ebben segíthet a múlt feldolgozása, a szembenézés és az emlékezés. Hozzátette: az elmúlt időszakban olyan felzárkóztató programok indultak el Magyarországon, amelyek segíthetik a roma népesség integrálódását, és hozzájárulhatnak a többségi társadalom elfogadókészségének növeléséhez. „A munkaalapú társadalomban ugyanis senkit sem származása, kizárólag a teljesítménye, a szorgalma alapján kell, hogy megítéljenek”, ez a szemlélet vezethet csak a társadalmi békéhez – fogalmazta meg.
Felelősség és lehetőség
Vajda László, a Zala Megyei Önkormányzat Kisebbségi és Nemzetiségi Bizottságának elnöke szerint azért kell nyíltan és őszintén beszélnünk a holokausztról, hogy a mai nemzedékek is tudják meg, „mire volt képes egy torz, embertelen rendszer\". Az emlékezés felelősségünk, egyben lehetőségünk arra, hogy közösen ítéljük el a múlt bűnös, szégyenletes tetteit. Előretekintve „közös kötelességünk békés társadalmi viszonyt kialakítani és fenntartani, ahol a diszkrimináció, a gyűlölet, a kirekesztés nem nyerhet teret”, ahol fő összetartó társadalmi erőként érvényesül a szolidaritás, a békés együttlét, a párbeszéd, az értékteremtő közös munka. A magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy intézkedéseivel „a magyar társdalom békéjét, fejlődését, haladását és jólétét biztosítsa, hogy a szélsőséges politikai nézetek ne kaphassanak teret, mindenki biztonságban érezhesse magát és családját” – jelentette ki Vajda László.
Együtt, összefogással
Göndör István, az MSZP országgyűlési képviselője azt fejtegette, hogy „a mindennapi politika eredményeként sajnos ma Magyarországon újraéled az antiszemitizmus”, s az állam feladata a szélsőségek erőre kapásának megállítása. Ezzel szemben néhány héttel ezelőtt az Országgyűlésben „a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényjavaslatot éppen a kormánypártok elbuktatták\". „Az alantas politikai hatalom iránti vágy miatt a napi politikában” már szinte állandó a zsidók, cigányok, kommunisták emlegetése, s azért kell az ellenségkép, mert „a sikertelenségről valamivel el kell terelni a figyelmet”. Nem elég az együttérzés a megemlékezéskor, a hétköznapokban, „tenni kell a szegénység, a munkahelyek, a szociális problémák, a gyermekek, az oktatás, az otthonteremtés kérdésében”, s az előítéleteket, a szegénységet, az iskolázatlanságot csak együtt, összefogással számolhatjuk fel – jelezte a szocialista politikus.
