Ezt az oktatási államtitkárság közölte pénteken az alapvető jogok biztosának jogi aggályaira reagálva. A Pedagógusok Szakszervezete pénteken arról tájékoztatott: az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. A szakszervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint a biztos július 19-én keltezett indítványában azt írta: arra a következtetésre jutott, hogy a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, a védendő helyzetben lévő gyermekek, tanulók jogainak védelme pedig haladéktalan ombudsmani intézkedést alapoz meg.
A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely előírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt. Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket.
Az oktatási államtitkárság szerint alaptalan az ombudsmannak az az állítása, hogy az állam az átvett köznevelési intézményekben nem fogja biztosítani a szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. Szakmailag tévesek az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályok is. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze. Egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására, több fejlett országában minden kisgyermek hároméves korától óvodába jár – írták.
Hozzátették: az Emberi Erőforrások Minisztériuma kitüntetett feladatának tartja a hátrányos helyzet felszámolását, a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik legfontosabb eleme az egyenlő hozzáférés biztosítása és a felzárkóztatás.
