A miniszterelnök-helyettes hétfőn a II. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitóján úgy fogalmazott: nekünk magyaroknak erősnek kell maradnunk, erős értelmiséget kell fenntartanunk. Kiemelte: az ünnepek előtt a hétköznapi együttműködések kiemelkedő fontosságúak a közösségek szempontjából, így van ez a nemzettel is, mint sajátos politikai és kulturális közösséggel.
– Lehetünk szétszórva akárhány országban, sugallhatja a „határon túli magyarság” megfogalmazás a megosztottságot, de a tudomány esetében ez válhat erővé is a sokszínűség által – mutatott rá. – Amikor oktatók és diákok találkoznak, eszmét cserélnek, van egy nagyon fontos közös alap, az, hogy magyarok vagyunk, közös nyelvet beszélünk és közös fogalomrendszert használunk – fűzte hozzá.
Az itt folytatott párbeszédek kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy „meg tudjuk őrizni magunkat magyarnak, a magyar nyelvet meg tudjuk őrizni az igényes kifejezés eszközének és újra és újra meg tudjuk erősíteni a magyar értelmiséget akár Magyarországon, akár a környező országokban” – fogalmazott, hozzátéve: ezzel biztosítani tudják a magyarság jövőjét a Kárpát-medencében.
Elitválság van
Gál András Levente kormánybiztos kiemelte: nehéz helyzetben van a Kárpát-medencei magyarság. Egyszerre érinti a gazdasági válság és a létszámcsökkenés. Látva a környező országok választási eredményeit, egyfajta elitválság is van – jegyezte meg. Úgy fogalmazott: akik jelen vannak a nyári szabadegyetemen, azért is vannak itt, mert a nemzet számít rájuk, hogy később képesek lesznek mintát adni tudásban és magatartásban. Jelezte: jövőre is mindent megtesznek azért, hogy a nyári egyetem megrendezéséhez a szükséges anyagi források rendelkezésre álljanak.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes Budapest nevében köszöntötte a hallgatókat, és arról beszélt, hogy a tudományok magas szintű elsajátításához elengedhetetlen az anyanyelvi oktatás.
Komoly felelősség és kihívás
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: az alma mater mindig is fontosnak tartotta, hogy a nemzeti értékeket ápolja, a magyar nyelv, a kultúra, a tudományos élet értékeit minél szélesebb körben bemutathassa. Utalva az ELTE alapítására és felvidéki gyökereire, hozzátette: a saját múltja iránti tiszteletből is kötelessége, hogy erősítse kapcsolatait a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel, és minél nagyobb támogatást adjon tudományos életük gazdagításához. Az ELTE-nek fontos célja, hogy közreműködjön a minél szélesebb és sokrétűbb felsőoktatási kínálat kialakításában, részt vegyen a külhoni magyar hallgatók tehetséggondozásában. Kitért arra is, hogy az intézmény a Szegedi Tudományegyetemmel együtt a sanghaji felsőoktatási listán szerepel az első háromszáz intézmény között. Ez nagyon komoly felelősség és kihívás is egyben – állapította meg.
A nap folyamán határon túli partneregyetemek résztvevői találkoznak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral is. A találkozón az MTI információi szerint az akkreditációs folyamatokról, a doktori képzésben való együttműködésről, az ösztöndíj-lehetőségekről, kétoldalú szerződésekről, részképzésekről lesz szó.
