Sorozatos vereségek: Mesterházy bukása következik?

Szanyi Tibor nem vette át az MSZP vezetését, de Mesterházy Attila sem volt képes konkrét sikereket felmutatni az elmúlt fél évben.

Az MSZP számára 2012 első féléve a tisztújításról és a 2014-es választásra való felkészülésről szólt. Emellett a párt szeretett volna túl lenni Gyurcsányék kiválásán, valamint növelni a párt népszerűségét. Ebből a szempontból túl sok eredményt nem mutathatnak föl, mivel az Ipsosnál a biztos szavazók körében januárban 26, júniusban 31 százalékon álltak. A Tárkinál 24-ről 30 százalékra jöttek föl, de a Fidesz–KDNP-t továbbra sem tudták megelőzni.

A közvélemény-kutatásoknál nagyobb kudarc volt a legnagyobb ellenzéki pártnak, hogy egyetlen időközi választáson sem sikerült nyerniük. A tízezer főnél kisebb lakosságú településeken ez egyáltalán nem számított meglepetésnek, mivel ebben a szegmensben korábban sem értek el sikereket. A II. kerületben és Szentendrén elszenvedett vereséget is meg lehetett még magyarázni, de a miskolci és dunaújvárosi kudarc már sokkal kínosabb volt. Az utóbbi esetekben megpróbálták az ellenzéki összefogás hiányával magyarázni a vereséget, de ezeken a településeken korábban a szocialisták verhetetlennek számítottak.

Egyharmadon Szanyi

A sorozatos választási kudarcok természetesen erősítették a változást sürgetők hangját a párton belül, akiknek az élére Szanyi Tibor, az MSZP „örökös” XIII. kerületi győzője állt. Mesterházy a kongresszus előtt folyamatosan azt hangsúlyozta: vezetésével megakadályozta, hogy a párt szétessen, valamint a népszerűségi ranglistán, ha lassan is de elindultak felfelé. Szanyi helyesen mutatott rá, hogy a következő választáson az egyéni kerületek szerepe felértékelődik, és kampánya során ezek megnyerését ígérte.

A választást papírforma szerint Mesterházy nyerte, de a küldöttek közel egyharmada Szanyira voksolt, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi pártvezetéssel szemben van bizonyos elégedetlenség. Azt, hogy ez az egyharmad később még nőhet, nem lehet megjósolni, de Mesterházynak a jövőben is erős kézzel kell vezetnie az alakulatot, ha 2014-ben nagyobb belső konfliktus nélkül akar a választásoknak nekifutni.

Összefogás?

A régi-új pártelnök a mostani kongresszussal azt is elérte, hogy legközelebb csak 2014-ben, a választásokat követően lesz tisztújítás az MSZP-ben, így a parlamenti befutó helyek első felébe a mostani elnökség emberei kerülnek majd. Mesterházy többször is beszélt a korábbi „öregek” lecseréléséről, amely egy-két napig komoly vihart váltott ki, ennek ellenére a „régiek” viszonylag hamar beletörődtek abba, hogy a korábbi évekkel szemben már nem töltenek be vezető pozíciókat.

A másik fő téma az esetleges összefogás volt a legnagyobb ellenzéki pártban, de fokozatos erősödésük révén lényegesen jobb pozícióban vannak, mint az LMP vagy a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció, az egyéb pártokról, civil szervezetekről (4K, Szolidaritás, Hallgatói Hálózat) nem is beszélve. Konkrét összefogás csak a II. kerületi választáson valósult meg, de ott ez sem járt sikerrel. Az MSZP mostanra mint messze legerősebb ellenzéki párt nem érdekelt abban, hogy ismét összeálljon a 2011-ben távozott Gyurcsánnyal vagy az LMP-vel.

Az összefogás ellen hathat a korábbi érvekkel szemben az egyfordulós választási rendszer is, mivel az új szisztéma az éppen legerősebb pártot „jutalmazza”. Ha a szocialisták az ország legerősebb pártjává válnának, akkor egyedül is jó esélyeik lennének a választások megnyerésére, így semmi szükségük nem lenne koalíciós társakra, amiben szerepe lehet a korábbi „emlékeknek” is.