Ma már nemcsak a multinacionális cégek, de a magyar vállalatok is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy leendő munkatársaik beszéljenek idegen nyelveken, sőt a kormány tervei szerint néhány éven belül a felsőoktatási felvételin is feltételül szabnák a nyelvvizsgát. Az intézmények évről évre több tízezer diplomát tartanak vissza azért, mert a hallgatók tanulmányaik végére sem tudják bemutatni az oklevél kiadásához elengedhetetlen nyelvvizsga-bizonyítványt.
A Nyíregyházi Főiskolán például már ötezer fölé kúszott azon végzősök száma, akik nem vehetik át oklevelüket. Mint azt Kovács Zoltán rektorhelyettes a Magyar Nemzettel közölte, egy adott évben a diplomák mintegy ötven százalékát kell visszatartaniuk a fenti okokból. A lap úgy tudja, a Szent István Egyetemen is ugyanezzel a gonddal küzdenek, a gazdasági, agrár- és egészségtudományi karon a diákok fele nyelvvizsga nélkül jut el a záróvizsgáig, és többségük még ekkor sem tud értékelhető tudásról számot adni. Az Edutus Főiskolán még rosszabb az arány: az idén februárban záróvizsgázó hallgatók kétharmada nem vehette át a diplomáját.
A nyelvvizsgaprobléma sajnos a neves egyetemeket sem kerüli el. A Pécsi Tudományegyetem végzősei közül az alapképzéseken és régi főiskolai–egyetemi képzéseken tanulók 20–24 százaléka – évi ezer–ezerötszáz hallgató – nem ünnepelhet a diplomaosztón, és több ezer oklevél porosodik a Debreceni Egyetem tanulmányi osztályán is. A Magyar Nemzet információi szerint körülbelül két-kétezer visszatartott diplomát számoltak össze a Miskolci Egyetemen és az egri Eszterházy Károly Főiskolán, a Széchenyi István Egyetemen és az Óbudai Egyetemen a végzősök csaknem húsz százaléka késik a nyelvi papír megszerzésével.
Ha kevés is, de azért van néhány olyan intézmény, ahol szinte mindenki időben átveheti a végbizonyítványát. Ebbe a körbe kizárólag a vezető egyetemek: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Műegyetem tartozik.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
