A román érdekképviseletnél is bakot lőtt a külügyminiszter?

A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége súlyos hibának tartja bármely politikus részéről a "kisebbségi kártya" pillanatnyi érdekek szerinti felhasználását.

A román és a magyar kormányszervekhez is eljuttatott állásfoglalásban sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét a két ország politikai csatározásainak eszközévé vált. Az MRKSZ azt írta: értetlenül áll azelőtt, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.

Mint arról beszámoltunk, a Magyarországon élő körülbelül nyolcezer főnyi román kisebbséget érő negatív bánásmóddal vádolta meg hazánkat a román külügyminiszter, aki szerint továbbra sincsen megoldva a kisebbségek parlamenti képviselete, miközben a magyar parlament erről már tavaly döntött. A hazai románság számára az alapfoktól a felsőoktatásig biztosított a román nyelvű képzés.

Répás Zsuzsanna a választási kampány részének tulajdonította Titus Corlatean kijelentéseit. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MNO-nak azt is elmondta, örülne annak, ha az erdélyi magyarok olyan jogokkal rendelkeznének, mint a hazánkban élő románok.

A Romániában áprilisban hatalomra került szociálliberális (USL) kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Mint arról az mno.hu beszámolt, a 2011. január 1-jén hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a MOGYE-n – akárcsak a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen – önálló magyar intézeteknek kellett volna megalakulniuk. A másik két egyetemmel ellentétben az orvosi egyetem román oktatói megtagadták a törvény előírásainak alkalmazását. Ezután politikai síkra terelődött az ügy.

Az erdélyi magyarság háttérbe szorítását szolgálta volna az úgynevezett régiósítás, amely szerint a többségében magyarlakta megyéket román többségű egységekhez csatolták volna. A terv egyelőre lekerült a napirendről, de Victor Ponta miniszterelnök július 21-én arról beszélt, hogy jövőre meg kell állapodniuk a román pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba.

Az MRKSZ közleményében hozzátette, hogy Magyarország megteremtette az itteni nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, ez azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Álláspontjuk szerint 2006 óta az etnobiznisz révén a közösséghez nem tartozók kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Az MRKSZ visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint „a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé”.

Az állásfoglalás szerint „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám a román ortodox templomok – amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei – romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, így ellehetetlenítik működésüket. Az MRKSZ kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek.

A szervezet reméli, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását – zárul az állásfoglalás.

Hamis információterjesztés

A román kisebbségi önkormányzat elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában cáfolta Titus Corlatean bukaresti külügyminiszter állítását, miszerint hazánk rosszul bánna az itt élő románokkal. Roxin Anna elmondta: a magyarországi román kisebbség minden támogatást megkap, és olyan esetről sem hallott még, hogy Magyarországon valakit román nemzetisége miatt atrocitás ért volna. A kisebbségi vezető szerint egyes magyarországi román civil szervezetek állhatnak a hamis információterjesztés mögött.

Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek.