Az MRKSZ közleményében hozzátette, hogy Magyarország megteremtette az itteni nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, ez azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Álláspontjuk szerint 2006 óta az etnobiznisz révén a közösséghez nem tartozók kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Az MRKSZ visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint „a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé”.
Az állásfoglalás szerint „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám a román ortodox templomok – amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei – romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, így ellehetetlenítik működésüket. Az MRKSZ kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek.
A szervezet reméli, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását – zárul az állásfoglalás.
Hamis információterjesztés
A román kisebbségi önkormányzat elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában cáfolta Titus Corlatean bukaresti külügyminiszter állítását, miszerint hazánk rosszul bánna az itt élő románokkal. Roxin Anna elmondta: a magyarországi román kisebbség minden támogatást megkap, és olyan esetről sem hallott még, hogy Magyarországon valakit román nemzetisége miatt atrocitás ért volna. A kisebbségi vezető szerint egyes magyarországi román civil szervezetek állhatnak a hamis információterjesztés mögött.
Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek.
