Nem kellene elővenni a magyar kártyát

A belpolitikai játszmák része a román külügyminiszter hazánkat érintő negatív kijelentése – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.

Kovács András
2012. 08. 15. 16:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a kijelentés a romániai belpolitikai játszmák része, és bízom benne, hogy a választási kampány lezárultával megszűnnek a hasonló nyilatkozatok – mondta el az MNO-nak Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Titus Corlatean román külügyminiszter azon véleménye kapcsán, hogy Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A helyettes államtitkár reméli, hogy a kampány során a romániai pártok nem veszik elő a magyar kártyát, mert az mind Magyarország, mind Románia, mind az erdélyi–partiumi magyarság számára káros lenne.

Répás örülne annak, ha a romániai magyarságnak olyan jogai lennének, mint a magyarországi románságnak, mivel hazánk biztosítja a kulturális autonómiát, valamint a települési és az országos kisebbségi önkormányzatok jogát a román kisebbségnek. A kisebbségek parlamenti képviseletét illetően a politikus megjegyezte, hogy régi adósságot törlesztett az új választási törvény elfogadásával a magyar parlament. Emlékeztetett arra, hogy Romániában a magyarok nem a kisebbségeknek járó egy mandátum révén vannak bent a bukaresti törvényhozásban, hanem saját erejük és politikai önszerveződésük révén.

Nem segítünk?

A román külügyminiszter egyebek mellett arról is beszélt a közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott és vált ki Budapesten ( ) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól” – hangoztatta.

Mint azt az MNO megírta, jelenleg 14 településen folyik román nemzetiségi óvodai nevelés, általános iskolai oktatás. Román nemzetiségi képzésben közel 1500 gyermek részesül. A legnagyobb magyarországi román oktatási intézmény, a Gyulai Román Gimnázium valamennyi évfolyamán párhuzamos osztályok alakultak.

Magyarverés

Ezzel szemben az áprilisban hatalomra került szociálliberális kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az RMDSZ nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely fel is függesztette. A Szociálliberális Unió (USL) úgy került hatalomra, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amelyben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt.

A bánásmód kapcsán érdemes arról is megemlékezni, hogy Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Az incidensben a támadók azt mondták nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el onnan. Ezt követően többször megrúgták, illetve megütötték őket egy fém golfütővel. Az eset etnikai jellegét bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.