Az augusztusi belpolitikai uborkaszezon „legforróbb témája” az előzetes feliratkozás lehetősége lett, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök egy júliusi rádióinterjújában beszélt. Az ellenzék rögtön össztűz alá vette a javaslatot, és annak jogszabályi ismerete nélkül napról napra egyre vadabb dolgokat állít. A kormányzati tervekből és nyilatkozatokból egyelőre annyit lehet kiolvasni, hogy mindenképpen a választási kampány kezdete előtt jeleznie kellene a választóknak, hogy részt kívánnak-e venni a szavazáson.
A balliberális politikusok és orgánumok erre a kitételre ugrottak elsőként, és rögtön a demokrácia végéről, valamint a Fidesz legyőzhetetlenségéről beszéltek. A kormánypártok legyőzhetetlenségének ellenzéki mítoszát elsőként László Róbert, a Political Capital választási szakértője cáfolta, aki úgy nyilatkozott: „ám ha 2014-ig csak annyit változik a helyzet, hogy az MSZP vagy az általa vezetett balközép együttműködés néhány százalékponttal meg tudja előzni a Fideszt, már akkor is fordul a kocka”.
Vagdalkozás
A másik legfőbb érve az ellenzéki erőknek a feliratkozás ellen, hogy a kormánypártok lényegesen könnyebben tudják mozgósítani a híveiket, mint ők. Ennek kapcsán érdemes idézni az Ipsos júliusi felmérését, amelyben a következő szerepel: a pártoknak még „saját híveik felrázásra is koncentrálniuk kell, jelenleg ugyanis eléggé enerváltnak tűnnek”. A Fidesz, az MSZP és az LMP támogatóinak 53 százaléka érzi magát annyira elkötelezettnek, hogy meggyőződéssel állítja: akár azonnal leadná a voksát, míg a Jobbik és a DK tábora „valamivel nagyobb lendületben van”, 57 illetve 59 százalékuk menne el egy mostani választásra.
Ezen adatok alapján világosan látszik, hogy egy esetleges feliratkozás révén a Jobbik és a Gyurcsány-párt jobban szerepelne, mint a Fidesz–KDNP és jelenlegi támogatottsági szintjük. Az ellenzéki vagdalkozás során pont azokról a jelenleg is problémás dolgokról nem esik szó, amelyek valóban torzították a korábbi választási eredményeket. Ilyen például az igazolással szavazók helyzete, mivel a 2010-es országgyűlési választások első fordulójában több helyen is órákkal meg kellett hosszabbítani a voksolást, hogy mindegyikük éljen állampolgári jogával, így nem lehetett időben közölni az eredményeket.
Legitim
A balliberális sajtóban még az ellenzéki politikusok kinyilatkoztatásainál is hajmeresztőbb állítások látnak napvilágot. Az egyik hetilap szerint a feliratkozással az a baj, hogy nem a választópolgárok száma lesz a száz százalék, hanem a feliratkozottaké, és így „relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni az egyéni körzetekben”. A neves sajtóorgánumnak két példát mutatunk be, amikor a korábbi, általuk nagyon demokratikusnak tartott rendszerben is relatív többséggel lehetett simán nyerni.
1994-ben a második fordulóban a kiskőrösi körzetben az MSZP a voksok 39,8 százalékával nyert, míg az MDF 35,41, az FKGP 24,79 százalékot kapott. Mindez az eredmény 43,1 százalékos részvétel mellett született meg, de akkor senki nem vonta kétségbe a szocialista jelölt győzelmének legitimitását. A másik példa 2010-ből származik, amikor a kazincbarcikai körzetben a második fordulóban a Fidesz–KDNP jelöltje 43,11, a MSZP 31,28, míg a Jobbik 25,61 százalékot ért el 47,51 százalékos részvétel mellett. Ahogyan korábban a szocialista, addig két éve a fideszes jelölt sikerének legitimitását sem lehetett kétségbe vonni.
Döntés szeptemberben
Természetesen a feliratkozás révén a kormánypárt megpróbálja kiszűrni az úgynevezett szavazatvásárlás intézményét, amely a szegényebb régiókban volt jellemző, de a 2002-ben alkalmazott láncszavazási gyakorlat is megszűnhet. Az új szabályozás másik előnye lehet, hogy a választók sokkal tudatosabban vesznek majd részt a voksoláson, valamint a kampány és az ajánlási rendszer is sokkal átláthatóbb lesz.
Eddig csak elnökségi döntés született a választási eljárási törvényről, a végső határozatot a Fidesz szeptember eleji frakcióülésén hozzák meg. Az elnökségi döntést a frakciónak is meg kell tárgyalnia, szeptember elején Sárváron a választási eljárásról szóló törvény és a polgári törvénykönyv tervezete lesz az egyik fő vitatéma. Ezután az őszi ülésszak kezdetén önálló képviselői indítvánnyal a parlament elé kerülhet a kodifikált választási eljárásról szóló törvénytervezet, így meg is születhet róla a parlamenti döntés.
