Legitim
A balliberális sajtóban még az ellenzéki politikusok kinyilatkoztatásainál is hajmeresztőbb állítások látnak napvilágot. Az egyik hetilap szerint a feliratkozással az a baj, hogy nem a választópolgárok száma lesz a száz százalék, hanem a feliratkozottaké, és így „relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni az egyéni körzetekben”. A neves sajtóorgánumnak két példát mutatunk be, amikor a korábbi, általuk nagyon demokratikusnak tartott rendszerben is relatív többséggel lehetett simán nyerni.
1994-ben a második fordulóban a kiskőrösi körzetben az MSZP a voksok 39,8 százalékával nyert, míg az MDF 35,41, az FKGP 24,79 százalékot kapott. Mindez az eredmény 43,1 százalékos részvétel mellett született meg, de akkor senki nem vonta kétségbe a szocialista jelölt győzelmének legitimitását. A másik példa 2010-ből származik, amikor a kazincbarcikai körzetben a második fordulóban a Fidesz–KDNP jelöltje 43,11, a MSZP 31,28, míg a Jobbik 25,61 százalékot ért el 47,51 százalékos részvétel mellett. Ahogyan korábban a szocialista, addig két éve a fideszes jelölt sikerének legitimitását sem lehetett kétségbe vonni.
Döntés szeptemberben
Természetesen a feliratkozás révén a kormánypárt megpróbálja kiszűrni az úgynevezett szavazatvásárlás intézményét, amely a szegényebb régiókban volt jellemző, de a 2002-ben alkalmazott láncszavazási gyakorlat is megszűnhet. Az új szabályozás másik előnye lehet, hogy a választók sokkal tudatosabban vesznek majd részt a voksoláson, valamint a kampány és az ajánlási rendszer is sokkal átláthatóbb lesz.
Eddig csak elnökségi döntés született a választási eljárási törvényről, a végső határozatot a Fidesz szeptember eleji frakcióülésén hozzák meg. Az elnökségi döntést a frakciónak is meg kell tárgyalnia, szeptember elején Sárváron a választási eljárásról szóló törvény és a polgári törvénykönyv tervezete lesz az egyik fő vitatéma. Ezután az őszi ülésszak kezdetén önálló képviselői indítvánnyal a parlament elé kerülhet a kodifikált választási eljárásról szóló törvénytervezet, így meg is születhet róla a parlamenti döntés.
