Ellenzéki vagdalkozás: ismét mellé lőnek?

Két hete folyamatosan vagdalkozik az ellenzék az előzetes feliratkozás kapcsán, pedig semmilyen konkrét törvényjavaslat nem született még.

Az augusztusi belpolitikai uborkaszezon „legforróbb témája” az előzetes feliratkozás lehetősége lett, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök egy júliusi rádióinterjújában beszélt. Az ellenzék rögtön össztűz alá vette a javaslatot, és annak jogszabályi ismerete nélkül napról napra egyre vadabb dolgokat állít. A kormányzati tervekből és nyilatkozatokból egyelőre annyit lehet kiolvasni, hogy mindenképpen a választási kampány kezdete előtt jeleznie kellene a választóknak, hogy részt kívánnak-e venni a szavazáson.

A balliberális politikusok és orgánumok erre a kitételre ugrottak elsőként, és rögtön a demokrácia végéről, valamint a Fidesz legyőzhetetlenségéről beszéltek. A kormánypártok legyőzhetetlenségének ellenzéki mítoszát elsőként László Róbert, a Political Capital választási szakértője cáfolta, aki úgy nyilatkozott: „ám ha 2014-ig csak annyit változik a helyzet, hogy az MSZP vagy az általa vezetett balközép együttműködés néhány százalékponttal meg tudja előzni a Fideszt, már akkor is fordul a kocka”.

Vagdalkozás

A másik legfőbb érve az ellenzéki erőknek a feliratkozás ellen, hogy a kormánypártok lényegesen könnyebben tudják mozgósítani a híveiket, mint ők. Ennek kapcsán érdemes idézni az Ipsos júliusi felmérését, amelyben a következő szerepel: a pártoknak még „saját híveik felrázásra is koncentrálniuk kell, jelenleg ugyanis eléggé enerváltnak tűnnek”. A Fidesz, az MSZP és az LMP támogatóinak 53 százaléka érzi magát annyira elkötelezettnek, hogy meggyőződéssel állítja: akár azonnal leadná a voksát, míg a Jobbik és a DK tábora „valamivel nagyobb lendületben van”, 57 illetve 59 százalékuk menne el egy mostani választásra.

Ezen adatok alapján világosan látszik, hogy egy esetleges feliratkozás révén a Jobbik és a Gyurcsány-párt jobban szerepelne, mint a Fidesz–KDNP és jelenlegi támogatottsági szintjük. Az ellenzéki vagdalkozás során pont azokról a jelenleg is problémás dolgokról nem esik szó, amelyek valóban torzították a korábbi választási eredményeket. Ilyen például az igazolással szavazók helyzete, mivel a 2010-es országgyűlési választások első fordulójában több helyen is órákkal meg kellett hosszabbítani a voksolást, hogy mindegyikük éljen állampolgári jogával, így nem lehetett időben közölni az eredményeket.

Legitim

A balliberális sajtóban még az ellenzéki politikusok kinyilatkoztatásainál is hajmeresztőbb állítások látnak napvilágot. Az egyik hetilap szerint a feliratkozással az a baj, hogy nem a választópolgárok száma lesz a száz százalék, hanem a feliratkozottaké, és így „relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni az egyéni körzetekben”. A neves sajtóorgánumnak két példát mutatunk be, amikor a korábbi, általuk nagyon demokratikusnak tartott rendszerben is relatív többséggel lehetett simán nyerni.

1994-ben a második fordulóban a kiskőrösi körzetben az MSZP a voksok 39,8 százalékával nyert, míg az MDF 35,41, az FKGP 24,79 százalékot kapott. Mindez az eredmény 43,1 százalékos részvétel mellett született meg, de akkor senki nem vonta kétségbe a szocialista jelölt győzelmének legitimitását. A másik példa 2010-ből származik, amikor a kazincbarcikai körzetben a második fordulóban a Fidesz–KDNP jelöltje 43,11, a MSZP 31,28, míg a Jobbik 25,61 százalékot ért el 47,51 százalékos részvétel mellett. Ahogyan korábban a szocialista, addig két éve a fideszes jelölt sikerének legitimitását sem lehetett kétségbe vonni.

Döntés szeptemberben

Természetesen a feliratkozás révén a kormánypárt megpróbálja kiszűrni az úgynevezett szavazatvásárlás intézményét, amely a szegényebb régiókban volt jellemző, de a 2002-ben alkalmazott láncszavazási gyakorlat is megszűnhet. Az új szabályozás másik előnye lehet, hogy a választók sokkal tudatosabban vesznek majd részt a voksoláson, valamint a kampány és az ajánlási rendszer is sokkal átláthatóbb lesz.

Eddig csak elnökségi döntés született a választási eljárási törvényről, a végső határozatot a Fidesz szeptember eleji frakcióülésén hozzák meg. Az elnökségi döntést a frakciónak is meg kell tárgyalnia, szeptember elején Sárváron a választási eljárásról szóló törvény és a polgári törvénykönyv tervezete lesz az egyik fő vitatéma. Ezután az őszi ülésszak kezdetén önálló képviselői indítvánnyal a parlament elé kerülhet a kodifikált választási eljárásról szóló törvénytervezet, így meg is születhet róla a parlamenti döntés.