A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarát megtöltő hallgatóság előtt, a mintegy másfél órás pódiumbeszélgetésen kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. „Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok” – mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.
A „gazdasági szabadságharc” hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta: Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy „radikális, szabadságharc által motivált fordulatot” végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell. Megismételte, hogy szerinte azok az európai országok, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 90 százalékát, a „reménytelen zónában”, a hitelezők markában vannak, 70 és 90 százalék között van a „közvetlen veszélyzóna”, 50 és 70 között az elviselhető mérték, 50 százalék alatt pedig a biztonsági zóna. A kormány Magyarországot olyan országgá fogja tenni, amely az utóbbi zónában van – jelentette ki Orbán Viktor.
Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben kizárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.
A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és „a kétharmad áll, mint a cövek”. Ezért tudták – mondta –, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek „be vannak stokizva”.
Önműködő rendszerre van szükség
Orbán Viktor hosszan szólt a felsőoktatásról is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után, azt ugyanis „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – mondta, közölve, éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat felmerülő kérdéseit.
A felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni, és egy rendkívül kedvezményes – akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású – diákhitel segítségével akarják elérni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányainak költségeit.
Az új rendszer hatálybalépését firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: ő sürgeti, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár inkább két lépésben szeretné bevezetni. Úgy összegezte, hogy két-három év alatt lehet eljutni az előbbiekben felvázolt, szerinte erkölcsileg védhető szisztémához.
„Vissza fogjuk vásárolni az E.ON-t”
A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy „visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (…) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól” – sorolta fel a kormányfő.
Változtatni kell
Beszélt arról a kormánypárti tervről is, amely szerint a választópolgároknak a szavazás előtt előzetesen regisztrálniuk kellene, és kifejtette: a Magyarországon élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, akik kettős állampolgárok lettek és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra. Orbán Viktor ezt morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalhatónak, hanem vállalandónak is tartja. Megjegyezte, hogy azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra. „Meg kell változtatni a rendszert. (...) Vannak ellenvélemények, lesz balhé, meg fognak támadni. (...) Ki kell állni, és meg kell védeni az álláspontokat” – mondta.
A keleti nyitás politikájáról szólva úgy fogalmazott a kormányfő: „nem úttörők vagyunk (...), hanem idióták”, hiszen Nyugat-Európa már rég kiépítette gazdasági kapcsolatait a Kelettel.
TEK, romastratégia, oktatás, munkahelyek, fiatalok
A világ egyik leggyorsabb alakulata a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) – erről a szervezet főigazgatója beszélt a kőszegi rendezvényen szombaton. Hajdu János hangsúlyozta, hogy az általuk védett két közjogi méltóság, az államfő és a miniszterelnök is elégedett a munkájukkal.
A romastratégia megvalósítása minőségbeli javulást hoz sok család életébe; foglalkoztatásukkal, oktatási esélyek megteremtésével, az egészségügyi mutatók javításával ki tudnak lábalni a mélyszegénységből – mondta el Járóka Lívia (Fidesz) európai parlamenti képviselő szombaton Kőszegen. Míg Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak a jövőben nagyobb felelősséget kell viselniük saját döntéseikért.
Meg kellene és meg is lehet egyezni a kultúra területén egy nemzeti minimumban – hangoztatta L. Simon László kultúráért felelős államtitkár szombaton a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvény előadójaként Kőszegen, ahol Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselővel, valamint Lánczi András történésszel egyetemisták előtt a kultúráról beszélgetett.
Korábban a fesztiválon Rogán Antal elmondta: a magyar gazdaságpolitika jól teljesített az elmúlt két évben, meg tudta védeni a munkahelyeket, és a következő két évben is ez lesz a legfontosabb feladata. Csaba László közgazdász kiemelte: nagy a bizonytalanság a gazdasági környezet alakulásával, a pénzügyi fejleményekkel kapcsolatban. A legnehezebb a foglalkoztatás a családi és az egyéni vállalkozásoknál. A kis- és középvállalkozások kétharmadának ugyanis nagyon alacsony a termelékenysége.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos a Magyarországról való elvándorlással. A miniszterelnök-helyettes Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke és Kovács Nimród üzletember, borász társaságában folytatott kerekasztal-beszélgetést egyetemista fiatalok előtt.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán nyitotta meg a közéleti rendezvénysorozatot Kőszegen. A tárcavezető úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a menni és a hazatérni nem lennének egymást kizáró fogalmak, ha a fiatalok szabadon dönthetnének, és minél többüknek lehetősége lenne egy időt külföldön tölteni, majd a tapasztalatokkal gazdagodva hazatérni. Ehhez megfelelő életpályaprogramokra, ösztöndíjrendszerre, magas színvonalú felsőoktatásra, a fiatal vállalkozók támogatására és új munkahelyekre van szükség – tette hozzá.
